Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 94

100 ISMERETLEN HISTÓRIÁS ÉNEKEK A 44-ik : esdő ének, szintén a magyar nemzet jobb sorsáért. Kezdő sorsa: „Izráel igazgatója..." nótája: „Óh én kegyelmes Istenem... " (Balassa Bálinttól.) A versfők fenntarták a szerző nevét, ki is : „Joannes B a k o s i u s." A 45-ik, „Szélös tengör habja. .." kezdettel, fohász Istenhez. Csak kilencz stróphája van meg, melyeknek fejeiből „Stephanus" név derül ki ; — a szerző vezetéknevét rejtő többi stróphák az itt megcsonkúlt codex hátra levő részével együtt leszakadtak s elvesztek. És ezzel a Decsy-codexnek — mai csonka állapotában — végéhez értünk. Csak e futólagos vázlat is megfogta győzhetni az olvasót : mennyi érdekes költői és történelmi ereklye maradt fenn benne, az 1530-tól, 1540-től, 1611-ig terjedő 80—90 évi időszakból. A mi föladatunk most már a közlésre kijelölt históriás és korjellemző énekek megismertetése lévén, lássunk ehhez, és pedig idő szerinti rendben. Korrend szerint, a már múlt füzetünkben közlött 1552-iki Zápolya-ének után a „História Szikszoiensis" következik, 1588-búl. Legterjedelmesb s egyszersmind — történelmi szempontbúi — legnevezetesebb darabja a Decsy-codexnek. Két részben 227 négysoros versszakot számlál, pedig egy helyütt a második énekben egy vagy több levél kiszakadván, számos stróphája hiányzik. A tartalomra nézve azonban, szerencsére, e csonkaság nem mutat lényeges hiányt s az egésznek összefüggését nem zavarja. Szerzője e históriás éneknek, a -dik század egy eleddig ismeretlen, elkésett dalnoka : Tardy György — (Georgios Tardy," az első 13 strópha versfejeiben), ki az utolsó versszak szerint Zemplén vármegyében Liszkán 1588. december hava első hetében szerzé müvét : Ezör ötszáz nyolczvannyolcz esztendőben Karácson havának első hetében Liszkán szörzék ezöket bé versökben, Fönn az parton, az Bodrognak möntében. A históriás énekszerzésnek Tinódi halála óta meglehetős pusztán maradt terére lépni Tardit a magyar fegyvereknek egy