Századok – 1870

Nagy Iván: Helyi monographiák 88

NAGY IVÁNTÓL. 91 10. D о b oka vármegye ismertetése 1837-ben Hodor Károlytól jelent meg. 11. Fejér (Székes) vármegye politikai, egyházi és nernzetga zdászati statisticája és topographiája Z ác h Józseftől jelent meg 1863-ban, két füzetben. 1867-ben pedig Rosty Zsigmond adott ki „Rajzok"-at Fejér vármegye múltjából és jelenéből. Azonban egy alaposb monographiára a vármegye bizottmánya 1869-ben 1000 frtot tűzött ki. 12. 6 ö m ö r vármegye ismertetése latinúl Bartholomaeides Lászlótól 1805-ben; — ugyanattól 13. Csetnekés környékének leirása 1799. szintén latinúl. 14. G ö m ö r és К i s-H о n 11. e. vármegye leirását a Természetvizsgálók rimaszombati nagy gyűlése alkalmából Hunfalvy János szerkesztette 1867-ben. 15. Győr vármegye régiségeit" és jelességeit röviden és latinúl kiadta 1799-ben Enessei György. Ugyan e vármegye leírásán fáradoztak néhai Czeh János és Káth Károly, és mindketten elszórva sok érdekes adatot közlöttek is, de a végeredményt meggátolta haláluk. Czeh János Győr vármegye főispánjait ön állóan kiadta 1827-ben. 16. Hont vármegye mouographiáját újabban megírta Höke Lajos, mely a nevezett megye levéltárába letéve váija a sajtót. Okmánytárát ifj. Kubínyi Fer. gyűjti. 17. A jászok-kúnok történetét latinúl 1801-ben Horváth Péter adta ki, mely a „Jászok-kúnok eredete" ezíme alatt 1823-ban magyarúl is megjelent. 1861-ben pedig Fekete Lajos nyomatta ki a jász-kúnok történetét. Végre jelenleg a Jász-kúu kerületről egy, az eddigieknél sokkal bővebb monographiát Gyárfás István készít, melyből az I. kötet sajtó alatt van. 18. Komárom vármegye leirása önállóan Fényes Elektől megjelent 1848-ban. *) 19. M a r о s s z é к leirását elkészíté néhány év előtt В e nko Károly, mely 1869-ben megjelent. 20. Máramaros vármegye leirásához tudtomra Szilágyi István bír jelentékeny adatokkal, és tán kész leírással is, kitől ') Krassó vármegye monographiájához Szende Béla gyűjtött már is igen szép számú adatokat. Szerk, 7*