Századok – 1870

B. Nyáry Albert: Czímertani figyelmeztetés 61

67 egyetlen épen fönnmaradott, eddig tudva levő példány. Mint XVI-ik századi magyar nyelvű történelmi müvet, — érdemes volna újra kiadni. Szintén igen ritka az anabaptistáknak ugyanott föllelt XVI-ik századi magyar hitvalló és hitvitató könyve, a hires Dávid Fereneznek ajánlva. — Lehoczky Tivadar v. tagtársunk, Bereg vármegye buzgó történésze és archaeologja, mint értesülünk, már befejezte megyéje monographiájának egyik, — a birtokviszonyokra vonatkozó részét. A munka, kéziratban 90 sürü ívet teszen. — Békés vármegye közgyűlése 200 példányt rendelt meg Haán Lajos „Békés vármegye hajdana" czímü monographiájából, s azokat a megye területén levő községi iskolák könyvtárai közt határozá kiosztatni, •— hogy így az ifjú nemzedék megismerkedhessék szülőfölde történetével. Dicséretes intézkedés; vájjon fog-e hasonlót követni Ung vármegye, Horváth János által irt saját monographiáját illetőleg ? ! Ez utóbbinak medjelenése ekkép legjobban biztosíttatnék. — „Kende Klára esete."*) A „Budapesti Közlöny" ellen folytatott polémiánkat mi befejeztük ; ők azonban ennek daczára azóta is közlöttek ellenünk egy pár dühös, agyarkodó czikket. Nem törődünk vele, s nem reflectálunk rá, — hanem az egyik közlésben egy kis h i storiai tárgy is van : erre nézve — fölveszszük a keztyüt. A nevezett lap táltosai egy „Kende Klára esete" czímü czikkben a járatlan olvasó véleményét gyanúsítás, és a dologhoz tulajdonkép nem tartozó állítás bevonásával akarnák a maguk részére megnyerni. De a tárgyat igen könnyű tisztába hozni, s a legjáratlanabb ember is, ha a „Századok" m. évi áprilisi füzetében közlött 1685-diki „b i z о n y s á g 1 e v e 1 e t," és az annak kíséretében s a következő füzetben általunk Kende Klára esetére vonatkozólag mondottakat a „В. P. Közlöny" idézett czikkével összehasonlítja : azonnal átlát a szitán. Ráfogás és gyanúsítás az, mintha mi Apafit és kormányát Kende Klára gyalázatos elraboltatásában való részvéttel vádoltuk volna ; mi Apafit csak avval sújtottuk, és méltán, hogy e garázda tettet birodalma határain belől, egyik főerősségének „csaknem kapujában" (mint magok a bujdosó vezérek irják) büntetlenül végbemenni engedte, elnézte. Mert, hogy módja ne lett volna benne azt meggátolni, — szó sincs *) E czikkecske december havi füzetünkből térhiány miatt ma radt ki. S z e r k.