Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

PESTY FRIGYESTŐL. 461' nádor 1663. évben védlevelet ad Szöllősy Mihálynak és Borbély Ferencznek. Ugyan ez alkalommal említtetik Szent-László puszta, mely Haan szerint ma Donat-nak neveztetik és az idézett nádori levélben Csongrád vármegyéhez számíttatik. Tudomásom szerint ma is oda tartozik és mint majorság a szentesi területen létezik. Kiegészítésül ahhoz, a mit Haan S z e 11 t-M i k-1 ó s-ról mond, álljon itt, hogy ezen hajdani falut Mátyás király a nyulakszigetbeli apáczáknak adományozta, és hogy II. Ulászló 1491-ben ezen adományt megerösité. II. Lajos király pedig 1524. évben Csulai Moré Lászlónak és Artándi Balásnak a Békésmegyében fekvő Zenthmyklós egész birtokát, valamint a Bihar vármegyében elterülő Thelegd és Zekchyed (talán Székelyhíd) részbirtokait adományozza. Egy, Mátyás király által 1477. évben megerősített adománylevélböl tudjuk, hogy anyja, Szilágyi Erzsébet az ó-budai várában létező szent Erzsébet rectora, Thasnádi János esanádi kanonoknak Szent-Tornya birtokot adományozta. Haan e pusztát elég bőven ismerteti, hozzá adni csak azt szeretném, hogy Szent-Tornya egykor Csongrád megyéhez tartozott, nevezetcsen 1681. évben, a midőn I. Lipót e pusztát kis-sennyei Senyei Istvánnak és örököseinek adományozá. Szerep, hajdan békésmegyei falunak említését nem találván a monographiában, róla azt jegyzem meg, hogy Isakai Miklós 1408. évben Zerep felét, valamint Keményegyháza és Gathal puszták szintén felét örök áron eladá Bajoni Istvánnak, ki is azok birtokába igtattatik. Egy ideig Bihar vármegyéhez tartozott. Mezőgyáni Máté egyrészről, Isakai Simon és Bajoni János másrészről 1504. évben egyezségre léptek a Bihar vármegyében fekvő Nagy-Baj harmadrésze, és az előbb Békés, azután Bihar megyében fekvő Zerepmonostra egész birtokára nézve. Szeghalomról azt írja Haan, hogy XVI. századbeli összeírások Bihar megyében, és Békés megyében is tüntetik fel, és abból azt következteti (I. köt. 293, lap.), hogy a mostani határ területén két hasonnevű falu létezett. Olvasom magam is egy 1724. évi levélben, hogy Szeghalmot mindig magának követelte Bihar vármegye, de Békés megye azt előbb elfoglalván, azonnal benépesíté, és azóta Szeghalom Békésmegyének adózik. Mondja ezen czikk alatt szerző, hogy líóbert Károly király 1339. évben itt időzött, és Kozma és Dömjén vértanúk