Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

466 KÖNYTVISMERTETÉSEK BÍRÁLATOK. netet. Nem vagyok barátja, ha a monograplius oly mesze időben kezdi valamely municipalitás vagy kerület történetét, mert aránytalanságot el nem kerülhet, és azt a részletességet, melyet monographustól várunk, és melynek ő csak hazai forrásaink alapján állva megfelelhet, fel nem tüntetheti ama homályos századokban, melyek hazánk alkotását megelőzték. Nem azért sem, mert hogy azt tehesse, geologusnak, régésznek, nyelvésznek is kellene lenni, még pedig nemcsak szorítkozva a római régiségekre, nemcsak a magyar vagy római nyelv tudomására. Haan a dák helynevekben oly gyakran előforduló d a w a végzetet, mint Ziridawa, Arcidawa, Singidawa a szláv helynevekkel, mint például ezek: Orawa, Wltawa, Opawa, Morawa stb. összehasonlítja és abból azt következteti, hogy a dákok a szláv fajhoz tartoztak. Ez szerintem merész állítás. A szláv helynevek gyakran ava, vagy va szótagra végződnek, de nem d a v a végzetüek, a mint azon példák sem azok, melyeket Haan idéz. Hasonló ismételve előkerülő névalakkal van dolgunk, mint a celta d u n u m: Segodunum, Verodunum, Eburodunum, Uxellodunum, Lugdunum stb. városok neveiben ; de értelmét, nemzetiségét még alig határozatjuk meg, A d a v a végzetü helynevek a geták, mösiaiak, illyriaiak stb. közt is előfordúlnak (Pott : Die Personennamen 458. lap), és Grimm (Geschichte der deutschen Sprache 133., 140., 141., 561. lap).hatalmas és élesei mü érveket hoz föl a dákok és geták nemzetiségének azonságának kimutatására. És ilyformán a dák helynevek melyek — dava végzetüek, a német nyelvcsoporthoz tartoznának. Szerencsésebb Haan Lajos, midőn Békés vármegyének nevét egy — bár sem történetileg, sem okmányilag ismert — Békés nevü birtokostól, vagy vitéztől származtatja és combinatiók alapján (49. és 326. lap) okadatolja, ^ Az első kötet a vármegye külső történetét foglalja magában szent Istvántól a legújabb korig. Leirja aztán a vármegye határait, fékvését, vidékét és éghajlatát; czímerét és pecsétjét; ismerteti lakosait nemzetiség és vallás szerint, a védelem és adó ügyét, az egyházi ügyeket, a közműveltség, ipar, kereskedelem, művészet, iskola, és irodalom ügyét, kisérve biographiákkal^ melyek, a mennyiben a vármegye beléletével semmi viszonyban nincsenek, aránytalanul terjedelmesek. Követi a tisztviselők,