Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

Könyvismertetések bírálatok. X. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana Pest. 1870. Két kötet. Lauffer Vilmos tulajdona. Napról napra élénkebben nyilatkozik az óhajtás, liogv Magyarország általános történetét kissé pihentetvén, a nemzet múltjának részleteivel foglalkozzunk. A figyelmesebb, műveltebb olvasó érezni kezdi, hogy míg egyes korszakok, egyes vidékek, egyes jelenségek történetét mélyebben, kimerítőbben nem tanulmányozzuk; míg hangyaszorgalommal ki nem aknázzuk a századok óta rejtett és már pusztuló, elhalaványozó adatokat, és azok alapján föl nem építjük a nemzet történetét, hiába várjuk, hogy iróink cultura-történettel is megajándékozhassák hazánkat, és hiába irigyeljük a külföldtől Bucklet, Macaulayt, stb., mert hogy ilyenek is legyenek, nem elég hogy csak lángeszek szülessenek köztünk, hanem sok, számos előmunkálatra van szükség. Sőt nemzetgazdászok is Roscher minőségéből sem támadhatnak mindaddig, míg a történetbúvárok bő, igen bő, és kritikailag megrostált részleteket nem szolgáltatnak. Ezen gondolatok villantak át fejemen, midőn Haan Lajos fent-idézett munkáját kezembe vettem. Örültem a tapasztalásnak, hogy vármegyéink egyike ismét egy alapos történetíróra akadt, de ismervén azt a mostohaságot, melylyel a történet múzsája egyes megyékkel bánt, és melyek közé Békés vármegye is tartozik, nagy érdekeltséggel igyekeztem meggyőződni, hogy miként birkózott meg szerzőnk a nagy munkával. A mü két kötetből áll, az első a történelmi, azaz elbeszélő részt, a másik az okmánytárt, a diplomatariumot foglalja magában. Az első kötet a celták-, rómaiak- és dákokkal kezdi a törté-32*