Századok – 1870

Pauler Gyula: Wolf Ádám „Lobkovicz Életé”-nek ismertetése 44

46 korból a szabadságot és mi életre érdemes volt, míg megtartott majdnem minden redves visszaélést. Ezen férfiúnak életét adja szerző egy vaskos kötetben, de kiterjeszkedik I. Leopold uralkodásának égés?; történetére is, Lobkovitz bukásáig 1674-ben. Lobkovitz azonban sokkal kisebb ember volt, semhogy korára egyénisége jellegét nyomhatta, an­nak minden viszonyára döntő befolyását gyakorolhatta volna, és igy számos dolog vegyült e műbe, a mi épen nem, vagy csak igen távolról tartozik Lobkovitz életrajzához. Már e körülmény maga is eléggé mutatja, hogy szerző nem tartozik a jelentékenyebb történetírók közé, ámbár, mi magyarok, a eompositio elkövetett ezen hibáján csak örülhetünk. E nélkül sokat mellőznie kellett volna, mi ránk nézve fölötte érdekes, de Lobkovitz biographiá­jába, legalább oly kiteijedésben, nem tartozik. Elmondja művé­nek XI., XII., XIII. fejezeteiben a Wesselényi féle összeesküvés­nek egész történetét, Ampringen kormányzóságával, és itt, vala­mint általában müvében, számos új és érdekes adattal gazdagítja a tudományt. Ezen adatok miatt foglalkozunk szerző müvével, melynek másként mübecset nem tulajdoníthatunk. Hiányzik szer­zőben a komoly erkölcsi érzet, mely a hibákat és bűnöket nem declamatioval, hanem azokat a maguk valóságában felmutatva, a gyereket a maga nevén nevezve, megbélyegzi, mint azt Tacitus vagy Macaulay müveiben találjuk. Styljében sem leljük föl — ámbár az folyékony és nem csin nélküli a nagy történetírók ele­venségét, és ha. jellemzéseit vizsgáljuk, azok jobbára hasonlítanak az útlevelek leírásaihoz, melyekben elő van számlálva az illető egyénnek minden ismertető jele, a nélkül mégis, hogy életteljes, hü arczképet nyújtanának. Szerző felhasználta müvében a Lobkovitzok raudnitzi le­véltárát, mely eddig teljesen ismeretlen volt, de fölötte sok érde­kest tartalmaz. Belőle tudjuk meg, mily mértékben volt részes Lobkovitz maga azon változások előidézésében, a melyeket nevé­hez fűzött a közvélemény. Felhasználta szerző a bécsi cs. k. állami levéltárt, melyből tudtunkkal a Leopoldkori magyar történetrejelesen pedig a nagy összeesküvésre vonatkozólag, csak Hormayir és Majláth tettek eddig közzé adatokat. Azonban az Anemonen-ek Írójának szen­vedélyes pamphletjében nem bizhatik meg a történetíró. Polemicus

Next

/
Oldalképek
Tartalom