Századok – 1870
Pauler Gyula: Adalék Zrínyi Péter életéhez 334
,386 TÁRCZA.. ajánlata oly nagy dolog, a miben maga nem végezhet ; szólnia kell barátjaival, és kérjen legalább 14 napi halasztást erre, hogy a törökben gyanú ne támadjon. A látott és hallott dolgokról készítsen Podesta jelentést, melyet Zrínyinek is megmutasson, és általa aláírasson ; azonkívül készítsen még egy másikat is, de azt már ne mutassa meg a bánnak, s abban irja meg: vájjon nem volt-e töröknek más audientiája is Zrínyinél ? ha igen, ki volt ott jelen ? mily bánásmódban részesült a török ? Szóval, tegyen jelentést mindenről, a mit Zrínyi udvarában látott és hallott. Úgy lát zik — sőt majdnem bizonyosnak vehető — hogy a török nem jött el Zrínyihez, és így az ügy tovább nem fejlődött. E török kétségkívül Omer Ispáhia volt, kiről Zrínyi Leopoldhoz fogságából irt, közkézen forgó levelében emlékezik. Zrínyi érzelmeiről a török iránt Leszenyei Nagy Ferencz 1670. sept. 14-ki lőcsei vallomásában, mely a titkos levéltárban, de az esztergomi primási levéltárban is megvan másoUtban, egy helyütt így nyilatkozik: „Zrínyi hévvel kivánta a kassai generalatust*), hogy alkalma legyen a törökökbe beléjök kötni, remélvén, hogy a hódoltságot a Sajóig kiragadandja kezükből, és könnyű szerrel födözeudi az egri törököket. Ez okból adott pénzt a nádornénak a szendrei javakra. Azt is hitte, hogy a lengyeleket, az erdélyieket, moldva- és havasalföldieket lassanként ligába egyesítheti a török ellen . . . Bory életében voltam Zrínyivel Patakon. (Ez 1668. januárjában történt.) Zrínyi és Rákóczy akkor egymásnak titoktartást és egész életükre egyetértést és correspondentiát esküdtek, Zrínyi akkor mintáz ördögtől idegenkedett a töröktől, és ajánlá a fejedelemnek: fordúljon a keresztyén fejedelmekhez ! Ekkor inté Szepessyt, ki őt Patakra kiséré .... „ne legyen törökké, hanem mutassa magát igaz keresztyénnek !" mit Szepessy Zrínyinek esküvel is megígért. „Jul. 23. így olvasom a titkos levéltárban egy ezédulán, mely a Zrínyi-féle periratok közt fekszik, és valami kémnek jelentésén alapulhat — mondá Zrínyi — hogy a Candiába küldött franczia segélynek más czélzat i lehet. (A Beaufort, Noailles herczegek és St. Paul gróf alatt 1669. küldött segélyt érti.) Ha e hadak Santa-Mnurát elfoglalnák, Dalmatia felé fordulnának, s oly szándékkal, hogy a török ellen mennek, Horvátországba jönnének : pénzzel a horvátokat magukhoz *) Ez 16 57. végen és 1668, elején volt, tehát a Rottal-féle fölfedezés előtt.