Századok – 1870
Csillagh Gyula: A bécsi cs. Akadémia magyar történelmi érdekű kiadványainak ismertetése 315
320 KÖNYVISMERTETÉSEK BÍRÁLATOK. rovom fel, mint a magyaroknak. Voltak azonban a magyarok között is, kik féltve állásukat, sokat beszéltek össze arról, bogy a király él, hogy magukat így biztosítsák. Ezek közt volt Lörincz (Hé lerváry) a nádor, ki midőn a népet egybegyűlni látta, új koholmánnyal akarta annak figyelmét elvonni. Úgy szinlelé ugyanis, hogy a király neki levelet klildött, melyet pedig önmaga irt és hamis pecséttel látott el. E levél tartalma az volt, hogy a király Lengyelországba ment, a honnét nemsokára vissza térend, a török ellen klizdendő. Ezért a nádor hálaimákat akart tartatni, de beszéde hitelre nem lelt," stb. Ezen érdekes idézetet, bár közvetlenül nem Mátyás, hanem atyja korába vág, már azért is czélirányosnak tartottam itt fölhozni, mert új támpontokat nyújt az, azon kérdés eldöntéséhez, melyet legújabban többen, névszerint dr. W e n z e 1 G u s zt á V Hunyady Jánosnak egy érdekes levele közlésekor*) fölvetettek, tudniillik vájjon valóban elesett-e Ulászló a várnai ütközetben ? Vannak e levelek közt még számos kortörténeti érdekességek elszórva. A 176. sz. alatti a győri püspökhöz intéztetett, kit barátságosan fölszólít, hogy a sopronyi polgárokat ne terhelje „processibus ac censibusut vobis obedientiam faciant," mert ezáltal a római királyt és a pápát is maga ellen ingerli. Inti öt egyszersmind, hogy a viszályt, mely a római király és a magyar főurak közt van, igyekezzék mielőbb kiegyenlíteni, mert ez által legtöbbet az egyház szenved. (Datum in Roksburg die Va maji 1447.) A 184. sz. alatti levél, mely Carvajal János bíbornokhoz intéztetett (Laibachból 1449. nov. 13-áról) szintén foglalkozik a magyar viszonyokkal különösen a Giskra ellen vitt harczokkal. De úgy ezen, mint számos egyéb adataira e történetünkre nézve kétségtelenül becses leveleknek, melyek részben még egészen újak, kénytelen vagyok ezúttal csak röviden tigyelemgerjesztőleg utalni az olvusót. Mátyás uralkodásának első időszakába esik egy nevezetes esemény, az e r d é ly i e к 1467-iki ö s s z e e s к U v é s e, melyről eddig csak igen keveset és homályosan tudtunk. Firnha*) L. „Századok" 1869. 569. 1.