Századok – 1870

Bálinth Gábor: A magyarországi török hódoltságról - 297

A magyarországi török hódoltságról. — XVII-ik századi török forrás szerint. — II. A budai kerületben lévő többi erősségek ezek : V á с z. O-Budán fölül a Duna azon partján, melyen Pest fekszik. A parancsnok valahányszor ezen erősség ellen ment, a keresztyének mindannyiszor fölgyújtván a várost, odahagyták. Azonban lQ13-ban (1604.) Tavil Mehemed pasa ezen vár ellen menvén, a városban levő keresztyének elfutottak, az erősséget pedig szárazról és a Dunáról ostromolta, mire a keresztyének a várból hajóval Esztergomba menekültek, és a vár bevétetett. Jelenleg őriztetik. Visegrád a Duna partján Vácz és Esztergom közt fekvő erősség ; Vácztól egy napi távolságra esik. Közelében van a Drégel nevü palank. 1008-ban (1599.) Ibrahim pasa Esztergom ellen menvén, a keresztyének üresen hagyták az erősséget, miért is bevétele nem sikerült. 1014. (1605)-ben, midőn Mehmed pasa Esztergomot, élelmi-szert kapva Váczról, bevette, Khosru pasa a várban lévő keresztyéneket, megkegyelmezve nekik, kieresztette, és az erősséget elfoglalta. Esztergom tartománya fekszik Budától 3 napi távolságra, a Duna partján ; ezen alul van Visegrád, átellenében Párkány (a törökben Dsigerdelen), Bécs felől pedig fekszik Komárom. Esztergomnak van Szandsák-bégje és kadija. Belső vára a Duna partján, igen magas helyen épülvén, vize nincsen ; hanem a legalsó várban, egy bizonyos helyre a Dunából vizet húzván, viztartó van készitve; ezen víztartó fölött van egy hengerkc-rék, s a víztartóból a várba menő, vastag és vékonyabb réz.