Századok – 1870

Bálinth Gábor: A magyarországi török hódoltságról - 233

242 A TÖRÖK HÓDOLTSÁG líÓL. gomtól délre, Győrtől pedig éjszakra esvén Tata, amaz tőle félnapi, Győr pedig egész napi távolságra van. Komárom, fekszik Tatától délnyúgotra, Budán felül, a Duna partján. A Duna Bécsen alúl két ágra szakadván, egyik ága délre, a másik éjszakra foly; a déli ág Győrnek tart, melyet elhagyva, Komárom előtt az éjszaki ággal ismét egyesülvén, hosszú szigetet képez, s ennek keleti részén van ezen erös vár. Ezen erősség a bécsi királyé lévén, Szulejmán szultán útjában 936-ban (1529) megtámadván, lakói meggyújtották a várat és elfutottak. Azonban kijavították, és 1003-ban (159*/s) Szinán pasa Győrt bevéve, Komárom ellen fordúlt. Hídon átkelvén a szigetre, ostrom alá fogta a várat, s néhány napig barczolt, azonban a tél közeledvén, bevétele nem sikerült. Buda tartománya. Buda a hatodik égalj alatt, a Duna partján, Magyarország fővárosa, legfőbb kerület és igen erős vár. Házainak számát a belvárosban két ezerre teszik. Népes útczái, főmecsetei és kitűnő fürdői vannak. Vára fekszik a Duna fölött uralgó magas helyen, melynek a Duna felőli része nagyon meredek. A várból a vízre menő, titkos lejárat van ; azonban a szárazról a Gurzi Iliász csúcsa —• a Gellérthegy —• ezen városra nézve erös környezet lévén, a város azon félős magasság miatt, nagy készülékekkel van ellátva. Vele szemben, épen úgy, mint Isztambullal Galata, fekszik a Pest nevü erös vár. Szomszédságai : Fejérvár és a Felső-Duna folyása mellett fekvő Vácz vára. Buda egykor a magyar király székvárosa volt. 932-ben (1526) a magyar király Lajos a mohácsi csatában meggyilkoltatván, és országa elpusztúlván, zilhidse 3-án (sept. 11.) még mielőtt a vár alá érkezett volna a szultán, a várlakók elmenve, feladták Buda várát. Erre a vele átellenben fekvő Pest is elfoglaltatott. A visszatéréskor, a vár kormányzása Erdély vajdájának, Jánosnak ajándékoztatott. A német király Ferdinándnak (Ferendus tor) ezen ajándékozás nem tetszett, a miért is valahányszor alkalmat talált az ellenségeskedésre, mindannyiszor kész volt háborút kezdeni. János meghalván, István nevü kis fiat hagyott maga után. (Il-ik Jánost a törökök mindig István király néven nevezték.) Midőn Ferdinánd Buda várát ostrom alá vette, János neje a fényes portától kért segítséget. 948 (1541) az elhúnyt Szulejmán szultán