Századok – 1870
Bálinth Gábor: A magyarországi török hódoltságról - 233
240 A TÖRÖK HÓDOLTSÁG líÓL. Ennek közelében is képződik a Dunából tó, melyet Pacska tavának neveznek. Dsán Kurtaran palánk, Paeskától éjszaknyúgotra, a Duna partján, félnapi távolságra Pacska várától. A nagy út itt két ágra szakad ; egyik éjszakkcletre a „Hamzabég palotája"' nevü helytől, Budára visz, a másik pedig éjszaknyúgotra a görbe tó felé irányul, s Tatát és Jalankát (?) érinti. D s á n-K urtaran (lélek-szabaditó), mely a görbe tó és Fejérvár közelében fekszik, Belgrádból katonai állomással 10 napi járó föld. Széke s-F e j é r v á r tartománya, a Belgrádból Budára vivő út baloldalán, téres síkság közepén fekvő vár és kerület. Szomszédjai: Palota és Dsán-Kurtaran. Isztambultól 28 napi távolságra. Dsán-Kurtaran délnyúgoti oldalán esik ezen vár, melynek külvárosa hosszú és széles falakkal varx ellátva. Vára kettős falú, mindenik 4 röf széles és a két fal köze földdel van megtöltve. Nyúgoti oldalán víz veszi körül ezen erős építésű várat ; falai erősségben Nagy-Sándor gátjával, magasságban pedig a hetedik éggel vetekednek. Ezen várban van keresztyén templomból csinált főmecset, és két fürdő ; továbbá vannak gyönyörű terek, s az említett fömecseten kivül több más mecsetek. Az épületek és házak fából építvék. Lakossága müszlim és magyar. Ezen vár előbb a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye vala. 950 (1543)-bau, Esztergom ostroma alkalmával, néhai Szulejmán szultán bevevén ezen várat, Fejérvár ellen ment. Khosru pasa a külvárat lerontván, a keresztyének a várba menekültek. Három napig tartó csata után, a vár szorossá tétetvén az elfáradt keresztyéneknek, ezek kegyelmet és makacsságukért bocsánatot kérve, feladták a várat. A bevételkor a keresztyén házakon kívül fényes paloták és téres templomok voltak. A királyok temetkezési helyéül szolgáló igen régi templomnak minden zúgában egy-egy, fehér márványból kifaragott, csodálatos alak volt; mindenik király volt egykor. Mindenütt, hol a mondott faragványok valának felállítva, egy-egy hitvány hitetlennek volt a temetkezési helye ; itt kökoporsókban drágaköves és aranyos koronával ékített királyok valának, kiknek mindenike az ördögökkel czimboráló, híres pap volt. Ezeket a templomból mind kihányták.