Századok – 1870
Véghely Dezső: Korothnay Katinka. (Életrajz) 14
23 építtetett : ') de másrészt az egyházi ügyekben önkénykedést is követett el, midőn az esztergomi kisebb papságra törvénytelen adót vetett,2 ) Politikai téren való működése nagyravágyásból eredett, igen ravasz és eredményeiben vészthozó volt, igy р. о. a pórlázadás legnagyobb részt neki tulajdonitható.3) Ott, hol a dobzse szóba szerelmes királyra befolyását erősíteni kellett, adakozó is tudott lenni, mert például Jajcza védelmére 6000 frtot s a fekete sereg segélyezésére 10500 frtot kölcsönzött.4) Az 1511-iki országgyűlés, Bakócz Tamás érseket bizonyos politikai ügyekben Rómába küldvén, több ideig ott időzött. Ez időre esik II. Julius pápának 1513. febr. 20-án történt halála, kinek megürült székét „nagy fény- és kincspazarlással vadászta"5) és — több irónk állítása szerint, — eredményül 10 szavazatot nyert is. u ) Különösen kegyelt unokaöcscse E. Péter, a Korothnay család javain a hatalmaskodásokat személyesen követvén el, Katinka kezére többé nem számíthatott, annak tehát más nőről gondoskodott; lett is eredménye, megkapta Bánffy Sárát, Miklós pozsonyi főispán leányát. Volt azonban az érseknek több unokaöcscse is, és így ezek egyikének óhajtá Katinka kezét megnyerni s ez által a Korothnay-családba a második beházasítást foganatosítani. E körülmény eddig ismeretlen volt, s igy a hatalmas érsek életrajzához érdekes adat leend, különösen azon okból, mert ez ügyben való működése, [épen Rómában idözése alatt történik. ') Theiner: id. m. id. h. 606—608. 1. 2) Horváth M. : „Magyarország történelme." II. к. 590. 1. 3 jegyzet. 3) Engel; Geschichte des Ungarischen Eeichs III. 2. Abth. p. 164. Tubero : Comment. Horváth M.: Magyarország történelme. II к. 618. 1. 4) Magyar akadémiai Értesítő. 1855. IX. X. sz. 549—588.1. 5) Tudománytár 1841. 9 füz. 216. 1. és V. ö. Szalay L.: Magyarország története. III. к. 477. 1. 6) Nagy Iván: id. in. I. к. 101. I. Török János és az Egyetemes Magyar Encyclopaedia egyik munkatársa F. V. ellenkező véleményben vannak. Török J. id. m. I. г. 142—144.1. és Encyclopaedia В. к. 344—357. 1.
