Századok – 1870

Véghely Dezső: Korothnay Katinka. (Életrajz) 14

15 déki gyűlések, mint a melyek történelmi emlékeink, és általuk hazai történetünk iránt is az érdekeltséget fokozzák, terjesztik és erősbitik. Társulatunk tehát, a föntebbiek folytán ez alkal­makat, mlg egyfelől leginkább családi levéltárak rendszeres át­kutatására használja föl, másrészt az illető vidék érdekelt kö­zönsége előtt legalább részben háláját is leróni szándékozik akkor, midőn történelmi értekezések fölolvasásai által a hasz­nost a mulattatóval egyesíti. Innen van, hogy az ily alkalmak­kori felolvasások inkább gyönyörködtetök, mintsem az általános történetírás szigorú criticája szerint készültek. E szempontból fogtam fel, mint e társulat tagja, én is teendőmet, s tartok felol­vasást egy érdekes házasság előzményeiről. Értekezésem főszemélye : Korothnay Katinka. Somogy vármegyében, Nagy-Bajomhoz közel fekszik Ko­roknya puszta; területén volt az e megyében nevezetes szerepet vitt Ivorothnay-család ősi vára. A vár alapját jelző nyomok, a sánezok és árkok még most is láthatók. Értekezésem bevezetéséül helyén látom az úgyis kevéssé ismert Korothnay-családról röviden és legnagyobb részt eddig ismeretlen adatok alapján megemlékezni. A Korothuay-család régibb történetéről kevés, a Fejér György által kiadottak között is csak egy okmány szól, úgymint 1385-ből, midőn Korothnay Pető fia György, mint királyi ember (homo regius) a Kis-Bánd nevti birtok iránt fennforgó ügyben működik.1 ) Utána először Korothnay Jánosról találok említést, s erről bővebben szólni már azon okból is szükségesnek látom, mert (i Katinkának öregatyja volt, s mivel Nagy Iván, jeles csa­ládiam müvében róla, somogyi főispánságán kivttl, csak azt em­titi fel, hogy 1481 ben, mint nádori itélőmester, a zágrábi eon­ventet az Osvald zágrábi püspöktől adományzott Bihinye birtokba beiktatta.2) 1) Fejér Gy. „Cod. dipl. eccl. aceiv. T. X. v. 1. 483—489. és X. v. 8. 258—2G6 1. 1. 2) Magyarország családai czímerekkcl és leszárm. tábl. VI. k, 376. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom