Századok – 1869

Jedlicska Pál: Kalászat a vöröskői levéltárból 447

Kalászai a vörösköi levéltárból. Midőn a pozsony- s uyitramegyei Kis-Kárpátok mellett utazva, a rajtok több helyütt büszkén kimagasló várromokra tekinték, s átgondoltam volna, hogy e hazai történetünkben már végvári fekvésüknél fogva bizonyára szerepet játszott váraknak múltjából alig képes a jelenkor néhány csekély ivott emléket fölmutatni : föltettem magamban, hogy legalább a Fehérhegység egyetlen egy — jó s lakható karban fenmaradt — pozsouymegyei várának, V ö r ö s k ő n e k levéltárából, néhány érdekesb adatot bocsátandok a t. olvasó közönség elé, míg majd e vár idők folytán avatottabb iróra akadand, ki terjedelmesebben s behatóbban fogja tárgyalni történetét. Jelen értekezésemben néhány sort szentelvén a vár külsejének, nevezetességeinek s birtokosainak leirására, a mi a „Magyar Siou" ban megjelent „Yöröskö vára s történeti emlékei" ') czimü értekezésemben terjedelmesb alakban olvasható, — foglalkozni fogok a várban a XVI. század közepén köve tett életmód s háztartással, az uradalmi gazdaság s erdészet akkori állásával, továbbá az árúczikkeknek az időbeli árára, s egyéb, a helytörténetre vonatkozó érdekesb adatokkal. I. Vöröskö vára (Biebersburg) a Pozsonytól Szomolányig vonuló Kis-Kárpátok egyik magasabb hegyén, Cseszte (Schatt mannsdorf, Csaszta) mezővárosa fölött emelkedik. Nevét azon vörös kőtől akarják származtatni, — mely hajdan a szoniszéduágában levő hegyben található lett volna. A tulajdouké„Magyar Sión" lístíü mart. és april havi füzet 32*