Századok – 1869

Pesty Frigyes: A Magy. Történelmi Társulat jövedelem- és költségkimutatása az 1868. évre 272

276 Ugyancsak az Arch. Értesítő melegen felszóllal az imént leégett c s ütörtökhelyi (Szepes) gyönyörű kápolna mielőbbi helyreállítása mellett, mely a góth építészetnek hazánkban egyik gyöngye, valódi műremek, melyet babárság lenne elpusztulni engedni. Még a múlt nyáron teljes e'pségében volt alkalmunk e remek kápolnát csodálni, mely történelmileg is érdekes, minthogy I. János királyunk anyja, Tesclieni Hedvig lierczegnö építtette, férje Zápolya István nádor és ausztriai alkirály emlékezetére. — Hiszszük, hogy lelkes egyháznagyjaink mielébb gondoskodni fognak e mausoleum megóvásáról, a mi most még, nem is kerülne sokba. A nemzeti kegyeletnek úgy, mint a művészeteknek tartozunk ezzel. — Sajtó alatti történelmi müvek. Brutus, xvi-ik századi magyar historicus, Toldy Ferencz által a Monumenták közt közlött munkáinak utolsó kötete, valamint a történelmi bizottság által kiadandó „Czímertár" is már sajtó alatt van, illetőleg készül. Ez utóbbi, színes czímernyomatokkal ékítendő heraldicai műhöz a szöveget Nagy Iván írja. Egyebek közt Hunyady János V. László király által 1453-ban adományozott beszterczei grófi czímerének hasonmása is benne lesz, a budai kamarai levéltárban épen megmaradt eredeti diploma gyönyörű, az aranytól még ma is ragyogó s pompás festménye után. — Tlial y Kálmán „Nagy-Szombati harcz"-a május elején kerül ki a sajtó alól, az 1706-iki győrvári harcz történetével megtoldva, s a nagy-szombati ütközet kőmetszetíi térképével ellátva. — Rupp Jakabnak: a dunántúli országrész egyháztörténete s nionasteriologiája szintén sajtó alá adatott már a történelmi bizottság által — Ungváriliegye moiiograplliái. Ungvármegye monographiáját, mint már régebben említők, ketten is megírták : Horváth János, a vgye levél'.árnoka, és dr. Mészáros Károly. Mindketten a vármegyéhez fordultak müveik pártfogolásáért, és Ung mind a kettőt pártfogolta. Most mindketten előfizetést hirdetnek. Horváthé füzetenként fog megjelenni s terjedelmesebb (120 ív, nagy 4-ed rétben) leend, mint Mészárosé, s tán — alaposabb is, noha előre Ítélni nem akarunk. Noha — megvalljuk — Mészáros müvét illetőleg nem tett reánk kedvező benyomást az a maga nagyzó hang, melylyel a szerző, saját munkáját „minden tekintetben k i m e r í t ö "-nek nevezi. Ahhoz, hogy valami történelmi mű valóban ilyen legyen — igen-igen sok kell ; ezt csak néhány nagy világ-író (egy Herodot, Tacitus, Macaulay) müvéről lehet elmondani ; magok legelső historicusaink sokkal