Századok – 1869

Gyárfás István: Jászberényi deák czéh 741

.742 Szüz-Mária tiszteletére alakúit, megerősíti, és szabályait ünnepélyes oklevélbe foglalja, 1661-ben. Ez okmányban a „deákok czéhe" 13 articulusból álló szabályai egész terjedelmükben be vannak iktatva ; ezekből olvashatni, hogy: „Kecskemét várassában római igaz hiten lévő böesülletes deáki rend 1651. esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a hold. Szüz-Mária tisztességére ezéhhet rendeltenek és erigáltanak, mely neveztetik „Deákok Czéhhének." Ezután az articulusok előadják a czéh^e — mely coetusnak is neveztetik — fölvc'tel-módját, az öreg és szolga-dékánok, mint czéhtisztviselőknek választását, a ezéh tagjainak jogait s kötelességeit, az articulusok megsértői ellen kiszabott büntetést; a czéh szőlleje munkálása rendjét ; a czéh végzése ellen a városi tanácsra s innét nem máshova, hanem egyedül csak a szentszékre fölcbbczhetés jogát a ezéhben állandó megmaradás, vagy abból való kirekeszthetés eseteit, mely articulusok záradéka ez : „Hogy pedig erősebb légyen az felül megirt articulusoknak rendi, ecclesiánknak és claustromunknak szokott p e -c s é t i vei megpecsételjük. Költ Kecskemét várassában, böjtelő havának második napján. 1651. die 2. Februarii." E kecskeméti „deákok czéhe" kifejezést latinul helyesen „Celui litteratorum" szavakkal mondhatjuk, s így a föntebbi pecsét körirata magyarúl ez lenne : „A jász-berényi deákok ezéhe'nek pecsétje" ; a jászberényi deákok czéhe is tehát a hold. Szűz Mária tiszteletére alakított vallásos társulat volt, a mit igazol az, hogy közepette a czímert Magyarország védasszonya képezi; azonban míg a kecskeméti deák-czéh szabályai az egyház és zárda szokott pecsétjével voltak ellátva, a jászberényi hasonló czéh saját pccsétct tartott és használt. E czéh, több más ily vallásos társulatokkal együtt, II. József «sászárnak 1781-ki parancsával oszlattatott föl, mint ezt llornyik megjegyzi. E deák-czéhek hihetően csakhamar azon időben keletkeztek, midőn a protestáns vallás hazánkban nag\obb mérvben kezdett terjedni, s talán e czéhek szervezésének czélja az volt, hogy a hívek e czéh kapcsa által is a r. kathol. egyház kebelében megmaradásra köteleztessenek ; legalább némileg ide látszik mutatni a kecskeméti czéhszabály 1 3 ik articulusának azon intézkedése, hogy : „senki az böcsiiletes czéhet szabad akaratja szerint az ezéhben lévő személyek közül, holtig el ne hagyhassa. . . Az Czéh is senkit ki ne vethessen.. S^okolai Hártó Jánosnak 1846-ban megjelent Kecskemét város