Századok – 1869
Garády: A Hazai Okmánytár IV. kötetének ismertetése 729
.739 5-ször. B o t k a Tivadar, vál. tag értekezése olvastatott föl : „Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán." Ebben szerző, mindenütt okmányokra hivatkozva, kimutatja, hogy a budavári XIV. számú emléktábla, mely Kont Miklós nádor házát jelöli, hibásan mondja e nádor utódainak a gróf Pálffy-családot, melynek Kont Pál nevű ősét a genealogok alaptalanul kötötték össze ama nádorral, kinek ivadékai a hg Üjlakyak valának, ezek pedig, mint tudatik, Lőrinczczel 1524-ben kihaltak. Sőt Botka az ellen is kikel, mintha a Zsigmond parancsára Budán lefejezett Hédervári Kontlstván, Miklós nádornak fia, vagy — más történetírók szerint— unokaöcscse lett volna, holott, úgymond, atyjafia sem volt, amaz Újlaki, emez Hédervári Ivont lévén ; czímertik is egészen más. Egyszersmind névszerint elősorolja Kont Miklós nádor fiait és testvéreit, a kir. kamara egykorú okmányaiból. Az érdekes értekezés, melyet a „Századok"ban mihamarabb közölni igyekezünk, élénk eszmecserét költött ; különösen Ipolyi Arnold és N a g y I m r e tettek reá megjegyzéseket. Ipolyi a Pálffy Pál nádor által családját illetőleg összegyűjtött régi czímerekből heraldikai hasonlatosságot lát a Pálffyak Kont Pálja és utódai, s Kont Miklós nádor czímerei közt ; Nagy Imre pedig az értekezés azon állítását támadja meg, mely szerint a dunántúli Csák-nemzetség még 1364 előtt kihalt volna, holott az, fönlévő családi okmányok tanúsága szerint, a Kisfaludy ak ban ma is virágzik. Titkár folke'ré a felszólalókat, becses megjegyzéseiket majd a mii kinyomatása után a Századokban kifejteni, a mit meg is igérének ; és igy Botka föntezímzett figyelemreméltó értekezése valószínűleg tanulságos históriai vitatkozásra nyújtand alkalmat, — a minek történetirodalmunk érdekében csak örvendhetünk. 6-szor. Varsányi Jánost, tag mutatta be, és R ó m e r F 1 ó r i s s a 1 egyetemben darabonként magyarázta az általa az aszódi pogánytemetőben ásatott régiségeket. Ezek nagyrészt bronz-mütárgyak, u. m. néhány teljesen ép és gyönyörű példányú fibula, bronzcsatok, gyüi ük, karpereczek s egyéb ékszerek. A kő-tárgyak közül igen ritka és érdekes egy teljesen ép öntő-minta; van néhány kő-szekeroze és balta, több csinos késziiletíi kisebb agyagbögre és csésze, és egy nagyocska urna-féle edény is. Az egész egy csinos kis tárlatot képezett, melynek szíves bemutatásáért s szakavatott ismertetéseért élénken megéljenzék a derék ősz tudóst, a gyűjteményét érdekeltséggel szemlélt tagok.