Századok – 1869

Garády: A Hazai Okmánytár I. kötetének ismertetése 46

58 perben oly nevezetes szerepet játszott „Franczia Catechesis" másolatát, melynek egy azon korbeli copiájához csak a minap jutott. 11. Gr. Lázár Miklós indítványára határozatba ment, hogy az erdélyi régi várak cs kastélyok eddig nagyon hiányos történelmének földerítése végett a bizottság egy könyvet nyisson, melynek lapjaira a a bizottsági tagok az általok ismert oklevelekből az illető adatokat lassanként alkalmilag bejegyezgessék. — Magyar Tudományos Akadémia. A dec. 14-iki ülésen Tóth Lőrincz törvény tudományi osztálybeli tag tartá einlékbeszédét, ezen osztály elhunyt jeles tagja Zádor György hétszernélynök felett, ki mint iró F e n y é r y név alatt is ismeretes volt a harminczas években. Értekező, a boldogúltnak meleg hangon írt életrajzi vázlatával egyszersmind irodalomtörténetünknek is szolgáltatott adatokat, a mennyiben Zádor ifjúkori pályája a Kazinczy körével — s különösen Vörösmarty, Bajza, Toldy akkori irodalmi működésével szoros egybefüggésben áll. — Az ó év utolsó ülése a nyelv- és széptudományi osztályé volt ugyan : azonban az ezen alkalommal hallott mindkét értekezésnek történelmi oldala is vagyon, kivált Toldy F er e n c z é n e k, ki az exact tudományok terén levő elmaradottságunk okairól értekezett. Végig pillantva nemzetünk történetét: telve látjuk azt háborúval, pusztítással, forradalommal, ősvallási és nemzeti reactióval ; más nemzeteknél az illyes villongások rövidebb ideig tartottak, mert mi például még a 30 éves háború is a mi, több mint 200 esztendeig dülöngött török háborúinkhoz ! Továbbá a liarczok viharai pld. Német- és Olaszországban sohasem érték az egészet : míg nálunk csaknem minden egyes küzdelem elseperte az egész műveltségi állapotokat. Más nemzetnél voltak tudománypártoló udvarok : nálunk az idegen dyna6tiák mit törődtek a nemzeti tudományossággal ? Sőt még a magyar I. Mátyás is az idegen tudományosságot, művészeteket pártolta. Irodalompártoló udvarunk nem volt, az egy erdélyin kivíil : ott is csupán Bethlen Gábor adott nagyobb lendületet a magyar tudományosságnak, minthogy I. Rákóczi György inkább csak a protestáns tudományosságra s hi tterjesztésre áldozott. A tanügygyei is keveset gondoltak ; nem volt és nincs egységes rendszer ; csak Mária Terézia emelé a fensöbb tudományosságot, az egyetem felkarolása által. Azután az állami lét- és alkotmányvédö nagy küzdelmek következtek, melyek a nemzet teljes erejét igénybe vevék, s egész napjainkig