Századok – 1869

Thaly Kálmán: Régi magyar községi pecsétek - 571

578 * gyar nyelven Írva, —de van számos, törökből Szilády Áron által lefordított okmány is. Ezzel, a nélkül, bogy most e mindenesetre becses gyűjteménynek bővebb méltatásába bocsátkozhatnánk, — csak azon szerény észrevételt teszsziik : kár a t. szerkesztőknek a történelmi nevű és emlékű Gr y u 1 a-Fejérvárt — melynek ősi nevét, a pe'nzveretési törvényben, legújabban az országgyűlés is visszaállította — folytonosan a rosz időkre emlékeztető, hízelgés adta K á r o 1 y-Fcjérvárnak nevezgetniük, u. m. a közölt okmányok hollétének idézésénél. E hiba mástól még megjárná : de magyar h istoricustól következetesen elkövetve — megrovandó. 2) A történettudományi osztály „Értekezései"-bői megjelentek: Riimc r Flórisnak boldogúlt Ráth Károlyunk fölött tartott kegyeletes Em lék beszéde, melyről felolvastatásakor szólottunk, — továbbá Knauz Nándornak II. Endre „Szabadságlevelei"-ről nagy szakismerettel és adatgazdagsággal, Mircse állítása ellenében irt jeles értekezése. E tárgynak szellőztetésével liistoria-criticánk csak nyert. Közelebbről nekünk is lesz alkalmunk egy idevágó czikket közölnünk, egyik veterán m tudósunktól. 3) D e t h i c r úrnak, a történelmi osztály legújabb külföldi tagjának, e kitűnő byzanti régésznek is jelent meg közelebbről az Akadémia kiadásában egy archeológiai értekezése : Nagy Justinián császárnak óriás lovas-szobráról Byzanczban, mely is értekező munkájával s tervezete szerint állíttatott vissza. Öt finom rézmetszetü tábla ábrázolja a colossalis régiség különféle részeit. 4) Végre e helyütt említjük meg, hogy a fáradhatlan Róm er F 1 ó r i s által folyvást élénken szerkesztett akadémiai „Archaeologiai Ertesí t ő"-nek is több száma jelent meg közelebbről, a legújabb, a második évfolyam 6-ik száma, octóber 15-kén. E folyóirat a régészet érdekeit, mozzanatait oly híven képviseli s oly érdekeltséget költött már irántok hazánkban, hogy mint szakközlöny feladatát teljesen betöltvén, s a szakkedvelők által olvastatván: minket, bár vele, mint a történelem egyik rokon-tudományágának képviselőjével, folyvást karöltve haladunk, a hazai archaeologia terén fölmerülő egyes mozzanatok tüzetes közlésétől fölment. Mi ezt, mint szakközlönyre, az Arch. Értesítőre hagyjuk, s olvasóinkat e tekintetben reá utaljuk. Csupán a főbb lendületeket — ha mi olyas történik — érintendjiik meg ezután. — Wenzel Gusztáv érdemdús történetbúvárunk a nyári szündők alatt huzamosan búvárkodott a zágrábi országos levéltárban,