Századok – 1869

Thaly Kálmán: Régi magyar községi pecsétek - 571

.573 nek rajza már a körirat betűi — nevezetesen annak kezdete és vége — közé nyúlik be. A pálcza mellett jobbról több, ki nem velietö betű nyomain kívül egy M tisztán, s ez alatt félhold, nn'g a baloldalon egy hattyú látható. Ez a pecsét egy, Makó városa által Hódi Péter részére 1 6f)8-ik évben kiadott eredeti tanúság-levélen létezik, tehát legalább is ezen évből való. 4) A negyedik pecsét Mélykút (bács-vármegyei ?) helységé, szép szóló czímerrel ; lázsiás nagyságú, kerek, rajta monorú paizs, melynek alsó része a pecsét keretéig ér ; köröskörül kanyargós czifrázatok díszítik. A pajzsban kávás kút, félkör alakú füdélzetel, melynek csúcsán szélzászló, míg lefelé kötélszálon veder lógg róla. A káva mellett a pajzs jobb oldalán vályií, melyből agancsos szarvas iszik. Legfönt, a pecsétszcgély üresen maradt részén e fölirás : * MELY * KVTH *. Az ezen szép metszetű pecséttel (ostya, pap'irfölzettel) zárt levél 1678-ban kelt, és Koháry Istvánhoz szól. Eredeti. Ezek íme, a Koháry-levéltár eddig nem ismert magyar köriratú községi pecsétei. Lássuk a többi újon föllelt pecséteket. P. é. julius hó végnapjaiban Pest vármegye levéltárában kutatván, Makád községnek, az általa 1703-tól 17 10-ig a kurucz hadak részére kiszolgáltatott pénz- és élelmi szerekbeli adókról szóló eredeti, rovatolt kimutatásán, ostyába nyomott kerek pecsétet vettünk észre ; ennek középterét az Isten báránya foglalja el, peremén pedig e körirat áll : MARADI * FALU * PETSETI *. Ezután az évszám, vagy még néhány betű következnék, — de itt ki nem velietőleg. T. Pap Antal úr, Pest vármegye egyik derék levéltári tisztviselője, általunk e pecsét lemásolásakor figyelmessé tétetvén : szives volt a levéltárban található régi magyar községi pecséteket összeszedni s velünk közölni ; ezek azonban — részint Posty Frigyes, részint Réső-Ensel Sándor urak által, részint pedig általunk — már másunnét ismertetve voltak, kivévén a következő négyet: 1) Péczel helységé; más, mint az Eötvös Lajos úr által az 1869-iki „Századok" 67-ik lapján ismertetett, annál u. 1. régibb. Fölül szívformán s két oldalán középütt élesebben behajló, alól pedig félkörívü pajzsban szántóvas és csoroszlya áll, hegyével lefelé fordítva; fölöttük két rózsa. A pajzs felső behajlása fölött, korona helyett szintén rózsa, mellette két gömbbel ; az oldalbehajlásoknál is egy-egy ily gömb. A körirat : PECZEL : : FALV ' PECZETI 16.. a másik két szám ezen, durva sárga-viaszba