Századok – 1869

b. Orbán Balázs: A Lábatlan család síremléke 1400-ból 492

495 a egymással összetekerődző, mindenféle kacskaringós kanyarulatokkal futja körül és kereteli be minden oldalról a középponton levő czímert. Ezen növény-díszlet stilizatiója oly meglepően szép, maga a faragvány oly művészi könnyüdedséggel van kivivé, hogy ez emlékkövet méltán tekinthetjük úgy, mint régi síremlékeink egyik legkitünőbbikét. Érdekeltségünk még inkább fokozva lesz, midőn szerkezetéből annak igen nagy régiségére következtethetünk ; mivel tudjuk, hogy a tornasisak és paizsok még Németországban is a XIV — XV-dik században használtattak leginkább, a miért sírkövünket ezen korszakból származottnak kellene tartanunk még azon esetben is, ha semmi felirat nem tanúskodnék erről ; de a találgatás, a régészeti alapelveken való számítgatás és korhatározás kételyeitől teljesen fölment a sírkőnek igen szépen megmaradott körirata, mely kiválóan szép idomú minuskel betűkkel készült körirat, a következő : Hic est Sepultura nobilium de Lábathlan*) Anno Dominni (sic) Millesimo Quadringentesimo. E szerint a történelmünkben egykor jelentékeny szerepet játszott Lábathlan-család síremléke fekszik előttünk, úgyszólván egyedüli maradványa gyanánt ezen kihalt nevezetes családnak, melyből vajda, hadvezér, kapitányok, várparancsnokok és főispánok kerültek ki ; de nemcsak ezen okból nevezetes sírkövünk, hanem mübecséért is méltán figyelmet érdemel az, mint igen becses mütörténelmi emlék s mint bizonyítéka annak, miszerint a XIV-dik század végén a kőfaragás mily fejlődött és virágzó állapotban volt nálunk ; végre pedig még azért is méltatnunk kell, mert adatúl szolgál arra nézve, hogy a piszkei neveze tes márvány-bányák már akkortájt is művelet alatt voltak. Nem tehetem, hogy e helyütt egyszersmind a Lábathlan családról — éppen e műemlék megérthetése tekintetéből — pár szót ne mondjak. Ez egyike levén a már rég kihalt családoknak, kevés az, mit, róla tudhatunk. Származási helye a Karvával szemben, a Duna jobb partján fekvő, s Komárom vármegyéhez tartozó Lábathlan község, s vagy a falu vette a családtól, melynek birtokában volt, nevét, vagy, a mi *) A név végénél egy kis törés lévén a kőben, nem lehet biztosan tudni, ha Lábathlan, vagy pedig Lábathlani volt-e? mivel e családnév mindkét alakban előfordúl ; azonban én az elsőt hiszem, mivel ott i-re., vagy éppen y-ra alig maradt hely a szöveg és a szóvá lasztó czifraság közt. 35*