Századok – 1869

ifj. Kubínyi Ferencz: Adalékok monostoraink történetéhez 38

41 III. A t o 1 m à c s i keresztesek c o n v e n t j e. FuxhofferMonasteriologiájának többször idézett Czinárféle kiadásában tétetik a tolmácsi keresztesek conventjéröl is rövid említés ( II. köt. 14G. 1. ) ekkép : „Pázmány szerint létezett Tolmácson 1270-ben keresztesek convcntje. Három ily nevü hely van Magyarországban. Az egyik Barsvái megyében, a másik Nógrádban, a harmadik Zalamegyében. De ezen helyek egyházi építményekben anynyira szegények, hogy a nógrádvármegyeiben csak kisszerű leány-egyház létezik, a többiben semminő sem. Romok sehol,még az emberek emlékezetében sem, miért is ezen conventnek helye teljesen ismeretlen." így a Monasteriologia. i A budai káptalannak fönt említett, 12?9-ben kelt igtatólcvcle nyújt azonban a tolmácsi keresztesek conventjénck helyére nézve is felvilágosító adatot. Ezen oklevélben ugyanis, a váczi püspök részére átadott nógrádi részbirtok határai ekként soroltatnak elő: az első határdomb találtatik egy almafa töve mcl lett a nógrádi vár alatt, s a dicsőséges szűz egyháza mellett, innét egyenesen haladva kelet felé fordul hol két határdomb van. És innét egyenesen menve, egy körtefához ér, mely alatt van a határdomb ; innét lemegy a völgybe, mely patkánytavának neveztetik, innét egyenesen halad és Tolmács földhöz ér, és itt ezen Tolmács föld kezdetén emeltetett a királyi biztos, a káptalani küldött jelenlétében, új batárdombot; innét lefelé menve, két fához ér, melyek alatt két régi és egy új határdomb létezik ; innét lefelé haladva, egy fa alatt négy határ szögellik össze, melyek közöl az első elválasztja a tolmácsi keresztesek földét, a második a váczi püspökét, S z á n t ó nevűt, a harmadik Apáti nevű földet, s a negyedik a kérdéses nógrádi birtokrészt stb. Tehát ime tudjuk mára tolmácsi keresztesek conventjénck helyét. E szerint ezen convent, nem a barsi, sem a zalai, hanem a Nógrád mezőváros szomszédságában lévő nógrádvárniegyei Tolmács helységben létezett, Pázmány szerint 1270-ben fen-