Századok – 1869

Szabó Károly: Thököly Imre hűtlenségi pere Erdélyben 1685-ben 209

226 V. Gyerőfi György vallomása Tököly Imre ellen 1685. mart. 10. Testis Generosus Dominus Georgius Gyerőfi de Gyerö-Vásárhely, annorum circiter 50, juratus extitit fassus boc modo : Midőn az mi kegyelmes urunk ő Nagysága az úrral Székely László urammal az fényes portára expediált volna engemet is ö Nagysága, egy időben felktlldvén az úrhoz az főtolmács Mauroeordatus uram, kérte ő kegyelmét, hogy egy meghitt emberét küldené alá hozzá, de maga alá ne menne ; engemet hivata az úr Székely László uram, megmondá, mit parancsolna ő kegyelmének az főtolmács ; meghagyá, hogy lemennék csak magam ; lementem ; több beszédi között mondá : kegyelmed az méltóságos erdélyi fejedelemnek igaz hive, nem-é ? Mondám : én mindenkor ő Nagyságának igaz *hive voltam, az is akarok lenni, míg élek ; annakutánna erős hittel megesküte, azzal is meg nem elégedék ; kérdé töllem, ha vadnak gyermekim ? Mondám, vadnak. Ujobban azt mondá : az Isten soha ne engedje gyermekidet is látni, lia az miket mondandó vagyok, másnak itt a portán megmondod, Székely László uramon kívül, mondván : az Tököly dolgát itt az portán ne urgeáljátok, az kapitihák is ne exaggerálják, hogy sine consensu nobilitatis küldötte az portára Tunyogi Sámuelt kapitihának bé; mert mostan is vádolja az portán a fejedelmet ö Nagyságát, az erdélyi fejedelemséget is valóban sollicitálja; féltem az fejedelmet ö Nagyságát '). törököktől 1683. septemberben történt fölmentetése, Apafinak „e nyáton" a németek iránt mutatott kedveze'sei, követének a lothringeni lierczeghez való jártatása stb. kétségtelenné teszik, hogy Tököly ezen utasítása portai ágenséhez 1684-ben, a nyár eltelte után, kelt. ') Mikor történt a portán az ezen vallomásban leirt jelenet ? csak a körülmények egybevetéséből határozhatjuk meg. —• Miután tudjuk, hogy Tököly küldöttei : Géczy István, Radies Endre és a vallomásban említett Tunyogi Sámuel a portán 1681-ik végén jelentek meg s 1682. januar 9-dikén nyertek ünnepélyes kihallgattatást : (Lásd : H a m m e r, Gesch. d. Osman. R e i ch s III. k ö t. 72 1. 1. és Horváth Mihály, Magyarország tört. IV. köt. 136. 1.) nem kételkedem ez eseményt az 1682-dik év elejére helyezni. Ezt annyival biztosabban vélem tehetni, mert megvan az erd. muzeum kézirattárában Székely László, Gyerőfi György és Mikó István eredeti jelentése Apafihoz, Konstantinápolyból 1681. dee. 9-röl, mely bizonyítja, hogy Székely László és Gyerőfi György ez időtájban voltak