Századok – 1869

Szabó Károly: Thököly Imre hűtlenségi pere Erdélyben 1685-ben 209

210 Szilágyi Sándor azt a febr. 22-dikén megnyílt s martius 24-ig tartott szokatlanúl hosszú r a d n ó t i országgyűlés idejére teszi ') ; Kővári László pedig — ki ez eseményről az egykorú Gunesch András jegyzetei nyomán beszél — Guneseh világos szavai ellenére tévedve gondolja azt 1685-diki october 24-kén tartott gy.-fejérvári országgyűlés alkalmával történtnek. Beszélvén ugyanis Kővári az 1685-ki oct. 24-ki országgyűlésről, így nyilatkozik : „Bár az általam eddig látott törvényczikkekben nem fordúlelö, de alkalmasint e gyűlésben kellett lefolyni annak, hogy a bukottnak vélt Tökölyt, azon indokból, mert egyezményökliöz képest az általa elfoglalt megyéket nem engedé Erdélyhez csatoltatni, hanem magának külön fejedelemséget kivánt alapitni, nótázák, erdélyi javait, mint a hunyadi, krakkói, kliküllövári uradalmakat elkobzák." E helyre tett jegyzetében pedig azt mondja, hogy a „Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum" II. kötete, 217. lapján, hol, hogy mellesleg megjegyezzem, a föntebb említett Guneschnek Bethlen János erdélyi történelméhez irt folytatása van közölve, —• „aprilre teszi e végzést ; de akkor gyűlés sem volt, sőt maga (t. i. a krónika) is említi, hogy fogva volt ekkor Tököly" 2). Gunesch ez eseményt és indokait így adja elő : „Április havában (1G85.) a fogarasi országgyűlésen vétettek el s ítéltettek a fejedelmi kincstár részére Tököly Erdélyben fekvő jószágai, mint Iiunyad, Krakkó, Küküllővár, melyeket a nemesek magokhoz ragadoztak. Ennek okáúl közönségesen ezt beszélgetik vala : midőn a lázadó, vagy bujdosó magyarok Erdélyben vezért kerestek, kinek vezérlete alatt a vallásháborút, mint ők mondogaták, a római császár ellen folytassák, az akár maga a fejedelem, akár tábornoka Teleki Mihály legyen: a miéink jónak látták Tököly Imrét, pénzzel ellátva, de haddal nem segítve, küldeni ki oda, hogy menthessék magokat mind a két császár előtt, hogy ebbe a háborúba nem elegyedtek ; s öt ily föltétellel bocsátják el, hogy valamennyi várost vagy vármegyét haddal el') SzilágyiSándor, „Erdély töri." 2 - i k k ö t. 351. 1. — Az említett napok alatt 1685-en Fogarason tartatott az országgyűlés, mint annak ugyanazon évben Kolozsvárit nyomtatásban is megjelent végzései s egykorú írók is bizonyítják. 2) Kővári László, „Erdély történelme." V. köt. 168. 1,