Századok – 1869

Frankl Vilmos: Tanulmányaim Spanyolország állami levéltárában 150

157 III. Sajátszerű és meglepő azon állás, melyet a spanyol kabinet Bethlen Gábor irányában elfoglalt. A madridi államférfiak tisztábban fölismerték az erdélyi fejedelem egyéniségének fontosságát és a helyzet igényeit, mint bécsi collegáik. Esztelennek tartották ezeknek politikáját, melyszerint ama hatalmas férfiút fölingerelték, bár nem voltak képesek megsemmisíteni. Már 1616-ban hidegen fogadta a spanyol udvar Homonnai György folyamodásait, ki Bethlen megbuktatására spanyol segélyt kért ; pedig a katholikus érdekeket állitá előtérbe s a lengyel király is melegen ajánlá ügyét III. Fülöp pártfogásába.1) Utóbb midőn 11. Ferliüánd és Bethlen között nyilt ellenségeskedések támadtak, Oíiate gróf és utódja Ossoua gróf befolyásuk egész súlyával oda működtek, hogy a béke s egyesség visszaállíttassék. Ismételve hangsúlyozták, mily jelentékeny előny származnék a Habsburgház és a katholicismus érdekeire, ha Bethlent protestáns szövetségeseitől örökre elvonni sikerülne. S IV. Fülöp örömmel értesült arról, hogy Bethlen a császár egyik leányának keze után vágyódik. Ezen uralkodó a Habsburgház európai túlsúlyának, főleg Fraueziaországgal szemben, biztosítása végett házasságok által óhajtá megnyerni a protestáns hatalmakat. A walesi herczeget Donna Maria infansnövel, s pfalzi Frigyes fiát a császár egyik leányával tervezé összeházasítani, míg a másik föhcrczeguő kezét Bethlen nyerné el. E miatt Bethlen e kérésének teljesítését kívánatosnak tekinté, sőt azt sem ellenzé, hogy királyi czíuimel ruháztassék föl. Csak azt kívánta, hogy a fejedelem kellő biztosítékokat nyújtson aziránt, hogy e házasság csakugyan meghozza az előnyöket, melyeket vártak. De e nagy tervek Bécsben ellenszenvvel fogadtattak s hajótörést szenvedtek, főleg Róma ellenzésén. Vili. Orbán hatalmas rokona és államtitkára, Barberini bibornok, határozottan a franczia udvarhoz hajolt ; s Richelieu majdnem két évtizeden át irányadó befolyást gyakorolt a római cúria politi-Homonnai III. Fülöphöz 1616. nov. 19. A lengyel kir. ugyanahhoz 1616. aug. 29. — A spanyol államtanács 1617. május 6. Századok, 1869. 12