Századok – 1869
Podhraczky József: Péter magyar király III. Urseolus velenczei doge fia volt 141
146 többek közt Kézai Simon, és Turóczi János krónikája emlékeznek, merő költeménynek. E büntétel szoros kapcsolatban áll Péter királynak trónfoglalásával ; de halálos ágyán Sz. István bosszút nem állhatott a bün részeseken : „Kont aber die obeltheter omb solchs nit straffen, dann die kranckheyt an im oberhand name." Haugen, Chron. lib. II. cap. 23. E szörnyű esetre Sz. István király, nagybátyja fiait magához szólítván, tanácsolá nekik, futnának ki az országból, hogy Vazul sorsára ne jussanak ; határozottan írja a pozsonyi krónika : „qui ex consilio Sancti Stephani Eegis exierant Hungaria." Es a budai krónika : „Convocatis autem filiis Cal vi Ladizlai patrui sui, sive Andrea, Bela, et Levente, consuluit eis, ut quanto citius posscnt, fugerent, ut sic sibi salutem, ct corporum suorum integritatem reservarent. Ilii vero salubri consilio Sancti Eegis acquiescentes, a facie malorum et dolorum in Bohcnűam fugierunt." Az az : Összehíván pedig nagybátyjának Kopasz Lászlónak fiait, vagyis Endrét, Bélát és Leventét, tanácsolá nekik, minél hamarább tehetnék, futnának, hogy így egészségüket és testük épségét megtartanák. Azok pedig megnyugodván a sz. király jó tanácsában, a gonoszok és cselek elöl Csehországba szaladtak. Fölhozatik érvül Gisela királyné mentésére a királyi palást is. Ez egykor mise-mondó ruha volt, melyet ő 1031-ben hímzett, a rajta levő szöveg szerint : „A S t e p h a n o Rege, Et Gisla Regina Casula Hec Ope rata Est, Et Data Ecclesie Sanctae M a r i a e Sitae In Civitate Alfa a : Anno I n c a r n a t i o n i s Christi M. XXXI. I n d i ctione XIV." E mise-mondó ruhát Sz. István király és Gisela, fiók Sz. Imre berezegnek véletlen halála után, mit ők Isten büntetéséül vettek, ajándékozták a fehérvári Boldog-Asszony egyházának ; mint Hartvic. emlékezetben hagyta : „látván", mond Sz. István királyról, „hogy egyedül marada, s nincs többé ivadékhoz reménye — az Isten bőséges irgalmának keresésére fordítván minden szorgalmát, s a zárdák és egyházak szolgáinak, szerzeteseknek és papoknak sokféle alamizsnát ajándékoza." Egy másik, azon korból s évből való misemondó ruhát Froelich Erasmus ismertetett meg : Casulae S. Stephani Expositio. Viennae, 1754. 4.