Századok – 1869

Lánczy Gyula: Joseph Fiedlers Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s II. czímű kiadványának ismertetése 106

120 hunyadi vár restauratora Budán, Hegedűs Vincze Pesten, Borbély Sámuel földbirtokos Tisza-Roffon és Bolgár József papjelölt Eszter­gomban. Mindnyájan egyhangúlag megválasztattak. 4. RómerPlóris v. tag felolvassa a magyar fővárosok régi­ségeinek gyűjtésére s városi múzeumban leendő csoportosítására vonat­kozó részletes és tüzetesen indokolt indítványát, a mint azt a mult havi ülés kivánatához képest Henszlmann Imrével együtt formulázták. A terjedelmes javaslat — sőt emlékiratnak nevezhetnők — minthogy felőle egy hallás után s szaktudományi bővebb fontol­gatás nélkül végleges intézkedést tenni elhamarkodottság lenne : elvi­leg helybenhagyatván, részletes vizsgálat és jelentéstétel végett kia­datott egy szakbizottságnak, melynek elnökéül Tanárky Gedeon, tagjaiul pedig, az indítványozókon kívül, SimonyiErnő és Sza­lay Ágoston v. tagok kérettek föl. 5. Nagylván v. tag értekezett Istvánffy Miklós régi jeles történészünk fordítóiról ; nevezetesen Thállyai Pálnak a magy. kir. egyetem könyvtárában létező, 1630. táján készült Istvánffy­fordítását ismertetvén, s nagy szakavatottsággal bírálván a V i d o­v i c h-féle legújabb Istvánffy-fordítás hibáit, különösen a személy- és helynevek magyarításai körül elkövetett gyakori és jelentékeny botlá­sokat, melyekből egész lajstromot mutatott be, — míg másrészről e fordítás irályáról méltánylólag nyilatkozott. —• A becses értekezés a „Századok" számára kéretett el. 6. B. Nyár y Albert folytatá a turíni kir. levéltár magyar történelmi kincseinek ismertetését. Azelőtt ezen archívum magyar tárgyú codexeiről, most ugyanily érdekű status - iratairól értekezett. — Az utóbbiak közt nem hiányoznak Árpád- és Anjou­koriak sem, különösen a Nagy-Lajos és Genua által Dalmátország birtokáért Veleneze ellen közösen viselt háborút illetők ; — de a turíni levéltár föfontosságu magyar status-iratai mégis inkább a későbbi századokból, u. m. : I. Ferdinánd, Miksa, Rudolf, II. Mátyás királyok idejéből valók, s az ezek udvaránál tartózkodott savoyai ház köve­teinek jelentéseiben foglalvák. E jelentések hazánk akkori állapotára, kivált a török ellen folytatott hadakozási viszonyaira, a magyar hadviselés módjára, de gyakran a magyarok egyéb szokásaira, erköl­cseire, érzületére nézve is élénk világot vetnek, s földerítik mind ezeknek, magyarul nem tudó s a trónt örökösödés utján magokénak tulajdonító fejedelmeik iránt való féltékenysége okait, mind az ural-

Next

/
Oldalképek
Tartalom