Századok – 1868

Ipolyi Arnold: Nyilt levél a szerkesztőhöz nyilt kérdés és pótlék 60

66 hogy Forgách Juliánnának nem, mint a IV. k. állító,, Battyhíány János, hanem Bottyán János kuraez-tábornok volt a férje), az Abaffy, Almássy, Amadé, Ambrózy, Ányos, Apponyi, Balogh, Balpataky, Bajcsy, Bánífy, Bárányi, Barcsay, Barkóczy, Barna, Bartakovicli, Batthyány, Bégányi, Bencsik, Bobest, Bohus, Bornemisza, Bide.-kútliy, Chernel, Csaplovich, Dedinszky, Divéky, Dobozy, Domahidy, Dombay, Ebergényi, Eördögh, Erdödy, Fáy, Földváry, Ghéczy, Ghilányi, Gosztonyi, Gáthy, Hanvay, Hellebrooth, Horváth, Ilosvay, Inkey, Jeszenszky, Kálnássy, Kende, Komis, Lo Presti, Lövey, Majláth, Semsey, Varjú, stb. családokról tartalmaz hosszabb közléseket, feles czímer-rajzokkal illustrálva. Midőn e nagy gonddal irt kötetet t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk : nem mulaszthatjuk el egyszersmind szerencsekivánatunk nyilvánítását a t. szerző iránt, hogy nagyterjedelmu munkáját befejeznie sikerült. Müve, roppant adathalmazával, a maga nemében — itt-ott elkerülhetetlen hiányai mellett is — még legalább félszázadig hézagpótló leend irodalmunkban. — Szilágyi Sándor általunk már említett legújabb történelmi müvéből, a „Rákócziak kora Erdélyben" az első kötet megjelent. Ez Zsigmond és I. György fejedelmek életét tárgyazza, de az utóbbiét még csak uralkodása kezdetéig, 1631-ig. A „Századok" 1867. folyama 309-ik lapján volt már alkalmunk elősorolni: mely gazdag köz-és magánlevéltárakat búvárolt át és használt föl a nagybuzgalmú iró e müvéhez, melyben tehát igen sok új adattal találkozunk. Bírálati rovatunk bővebben fogja ismertetni, addig azért a föntebbiek és a „Századok" 1867. III. füzetében elmondottak után, csak azt jegyezzük meg, hogy a kötet igen díszes kiállítású, s 328 lapra terjed, továbbá, hogy a későbbi kötetekhez szerző, múlt júliusban tett szives figyelmeztetésiinkhez képest a Rákóczi-ház hajdani levéltálának nagy részét magában rejtő kir. kamarai levéltár idevágó okmányait is felbúvárolni Ígérkezett, a mi ez érdekes műnek csak újabb ajánlatára szolgál. (T. irótársunk közelebb füzeteinket is gazdagítani fogja egy becses közleménynyel.) — Ráth György úrnak társulatunk múlt választmányi ülésén bemutatott nagyérdekü történeti képei közül különös említésre méltó Győr városának azon, eddig nálunk ismeretlen képe, melyen a püspöki vár és káptalandomb akropolis-féle jellege tökéletesen látható. T. i. a püspöki vár, sa falaihoz ragasztott mai kanonok és káptalani jegyzöházak külön fallal kerítvék, — a káptalandombnak lábánál pedig viztelt árok mutatkozik körületül, melyen kőhid állott. El még mai