Századok – 1868

Révész Imre: Sinay Miklós magy. történetbúvár emlékezete - 296

304 tal a lélek mintegy megnemesbül, — mondhatjuk azt a történetek búvárlásáról is. A mely lélek éveken vagy évtizedeken keresztül nehéz fáradsággal vizsgálta a letűnt századok folyamát, s eredeti emlékekből és forrásokból tanúlta ismerni az egyesek és népek nagy küzdelmeit, keserű csalódásait, a dicsőség és megaláztatás rejtélyes törvényeit, az eszmék és érdekek fejlődését és több efféléket : az a lélek megtamilt legalább türelmesnek lenni ; tiszteli az embert még tévedéseiben, még romjaiban is, s a dölyfösség, rágalom, irigység és árülkodás nyomorúlt kicsinyes indulatain messze felülemelkedett. A hagyomány azt tartja, hogy a már késő vénségre jutott, hivatalától megfosztott, Ínséggel küzdő, mindenkitől elhagyatott, ellenségei által mintegy elevenen eltemetett Sinay maga adta által kiadás végett a Budayaknak, az ö nem régi kedves tanítványainak a müvet. Ézsaiás ki is adta azt, az ö saját nevök alatt, Sinayt pedig aztán pénzzel kinálta ; de ez azt megvetéssel visszautasította, mondván : „ha még nevemet is elhallgatták, vigyék el pénzöket is." Nem állítom, hogy e hagyomány mindenben s az utolsó betűig történeti valódiság; de azon véleményemhez hü maradok, hogy a Polgári Lexikon valódi szerzője nem más mint Sinay, s hiszem, hogy ezt egykor tényleges adatok is be fogják bizonyítani. Sinay felett egészen 1790 őszéig szépen és tisztán ragyogott a dicsőség és köztisztelet napja. Tudományszeretetét s a történelmi kutatás mezején szerzett érdemeit méltányolta II. József is, s nemeslevéllel jutalmazá meg öt, melyben a czímer főalakja egy régi pyramis körül tekergödző kigyó, czélozva a régiségek búvárlatára. Az 1790-dik év, mely a hazára és nemzetre nézve nagyszerű szabadulás és új korszak kezdőpontja vala, Sinay életsorsa folyamán a leggyászosabb fordúlatot hozta el. A debreczeni főiskolai tanárkar felküldötte Sinayt az országgyűlésre, hogy ott, vagy a fejedelemnél, az I. Apafi Mihály által a nevezett főiskola tanárai és tanulói számára évenkénti adományúl alapított ötezer mázsa kősót, mely az erdélyi nemzeti fejedelemség megszűntével többé ki nem adatott, újból kinyerje és megerősíttesse. Ugyanekkor valának Budapesten Héczei Dániel közép-