Századok – 1868

Eötvös Lajos: Lepsény és Szent-György falu pecsétei 211

211 ságú, közepén, paizsszeríí kerített téren, galamb áll, fölötte nyílvessző. Körirata : GERGYEN • FALU • PECSETYE. A nyomó másik végére szintén ilyen czítner és körirat van vésve, csakhogy kisebb — 10 kros nagyságú — és az előbbinél kopottabb. A nyomó nyelébe metszve pe­dig Hőke úr olvasása szerint 1520. évszám látható : azonban mi — a rajz után Ítélve — inkább 1540-nek tartjuk, t. i. a H. úr által 2-nek olvasott számot 4-nek, vagyis fél-nyolezasnak ; a körirat betűinek alakja is újabbszerü a mohácsi vész előtti időkénél. Hőke úr másik pceséte I p о 1 y-P á s z t ó hontmegyei községé 1691-ből: rajta czímerül ön­keblét feltépő s fiait annak vérével tápláló pelikán szolgál, körirata : IPOLI * PASZTO ' FALU • PECSETI : 1691. Megemlíti még Hőke tagtárs úr, hogy К о 1 p а с h hontmegyei helység 1618-ból török feliratú pecséttel bír, a mi bizonyára szintén érdekes ritkaság. — Eötvös Lajos úrtól is két pecsétismertetés került kezünkhöz ; el­seje Lepsény veszprémmegyei helységé, 1683-ból. Alakja hosszúdad­kör, beltériméje két kalászt, egy szántóvasat esoroszlyával, és egy csil­lagot tüntet fel. Felirata : LEPSÉNY ' FALU * PECSÍTE • 1683 * Ismertető e pecsét lenyomatát egy 1844-iki levélen látta, de azt hiszi, hogy a község egész 1855-ig — mikor új pecsétnyomója készült — aina régit használá. A másik pecsét a Lepsénynyel szomszéd M e z ő-S z e n t-G y ö r g y helységé, s ez évszám nélküli ugyan , de E. L. úr szerint, betűinek alakjánál fogva bátran helyezhető a XVII-ik századba. Felirata : SZ' GYÖRGY • FALV ' PECSÍTI * Belkörében ekevas és csoroszlya szemlélhető, s az egész akkora és oly kerek , mint a 4-kros. (Fölkérjük t. ügy barátainkat a hazai magyar feliratú régibb pecsétek ismertetésére, s ha lehet, egy-egy lenyomatuknak beküldésére. Gyár­fás István jászsági s kúnsági pecsétekről írt becses czikkét, valamint Nagy Imréjét a budai csonkatorony pecsétéről — terjedelmesebbek lévén — külön közlendjük. Szer k.) — András magyar királyi! sírja Nápolyban. Nagy-Lajos dicső királyunk szerencsétlen testvéröcscsének, a fiatal korában női ár­mány áldozatává lett Endrének hamvait közelebbről Simouyi Ernő hazánkfia Nápolyban az ottani érseki vagyis szent-genaroi templomban meglátogatván, epitaphiumát Rómerhez írt levelében közli. E felirat az egyház falába, hová András temettetett, márványtáblára van vésve , és így szól : ANDREAE CAROLI VBERTI PANNONIAE REGIS F. 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom