Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái III. kötet - 120

132 4.) A társulati ügyész felolvassa a kiküldött bizottság által jóvá­hagyott alapítványi kötelezvény-mintát, mely is 100 pél­dányban kinyomatni, és az illető alapítóknak aláirás végett megküldetni rendeltetett. 5.) Titkár felolvassa Véghelyi Dezső v. tag köszönő - le­velét, hogy a társulat az ö részére a kir. kamarai levéltárba bebocsátta­tási engedélyt eszközlött ; továbbá bemutatja Pongrácz Aladár úr, tagtárs, Andrásfalvárói, Liptóból érkezett küldeményeit : u. m. a.) Hunyady János özvegyének 1457-ben Temesvárit kelt s a Pongráez­család egyik őséhez szóló levelét, másolatban, melyet Pesly Frigyes kért ki történelmi használatra ; b.) Eszlerházy Pál nádornak 1681. Kis Mártonból — Liptó megyét nemesi fölkelésre intő eredeti levelét, mely Pauler Gyula által fog I. Leopold korának történetéhez felhasz­náltatni ; c.) egy megfejtés végett beküldött kettős czírner - rajzot, melynek eredetije Andrásfalván a beküldőnél egy régi díszes abroszra piros-selyemmel kihímezve látható. A czímerek elsejéről azonnal fölis­mertetett, hogy a Kisfal udy-családé; másodika azonban (a paizs felső mezején keresztes korona - aln;át tartó szárnyas griff, alatta balról jobbra dűlő vörös pólyán három fehérliliom, s az alsó mezőben bérezekből kinövő olajágféle) bővebb kutatást igényel. Az elsőre nézve megjegyeztetett, hogy a XVIl-ik század végén s a XVIII-ik elején — a mely időről ama régiség alkalmasint való — Óvári és Liptó - Szent-Miklósi Pongrácz Zsuzsanna, Kisfaludy Mózes huszár alezredes neje volt, — és így talán az ő utján kerülhetett a Kisfaludy - cz'nner a Pongrácz­családdal összeköttetésbe. 6.) Szalay Ágoston úr a múlt ülésen fölmerült magyar műtörténeti eszmecserére vonatkozva, egy XVII. s;-.ázadi hazai készít­méuyü képes-könyvet mutat be, egyszersmind egy eddig teljesen isme­retlen magyar kép níívész fölfedezésével gazdagítván e tekintetben oly szegény adattárunkat. E művész Búbereky Jónás, (Búberek, ma puszta, Zala vármegyében) a ki Amos Comenius négy nyelvű (latin, né­met, magyar, tót) „Orbis pictus"-ának lőcsei 1685-iki kiadását összesen 152 fametszettel illustrálta. E metszeteket Búbereky 1679-ben Lő­csén készíté, ugyanis a 15 8 lapon, a „képírás mesterségé''-t ábrázoló 78. számú metezvény alatt ez aláírás látható oda-vésve : „Seulpsit Jonas Biberekins, Leutschoviae, 1679." (Búbereky Jónás metszette, Lőcsén, 1679.) Különösen érdekes e könyv első képe, melyen egy tisztességes kinézésű, hosszú-mentés magyar ember a szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom