Századok – 1868

gr. Eszterházy János: András erdélyi püspök felségsértése 1349-ben 90

94 püspök Magyarországra, nyilt megbízásuk mellett taláu titkos utasítással is ellátva, melynek folytán az országban némi nyugtalanságot vagy ellentállást előidézni lehetett feladatok, remélve, hogy ha e meghasonlás által a király kezeit megkötik : a nápolyi bonyodalmakon könnyebben lehet segíteni. Az ily elhintett konkoly az elégületlenek szivében hamar kicsírázik ; s bár nem akarjuk András püspököt e váddal terhelni, — hiszen a pápai követeknek titkos instructiója is csak feltevés, — azonban külhatalmak fondorkodásai hazánkban nem egyszer idéztek elő ennél már nagyobb niérvíi zavarokat is. — Azt sem tudjuk bizonyossággal állítani : ha váljon elfogatott-e ezen egyháznagy, és elkoboztattok-e birtokai ? csak annyi áll : hogy ha ez megtörtént is, nem sokára kegyelmet nyerhetett, mert a rá következő évek okmányzáradékaiban előforduló egyháznagyok között neve ismét folytonosan felemlíttetik. De a püspök, hatalmaskodásait ezután sem fékezve, elfoglalá az erdélyi káptalan szent-mihálykövi kastélyát, melyet élete végéig meg is tartott. ') 0, daezos és erőszakos jelleméhez — melyet még egy Nagy-Lajos sem volt képes egészen megfékezni — mind végiglen hü, 1356-ban, ez év utolsó negyede táján mult ki az életből. GK. ESZTEKHÁZY JÁNOS. ') Szereday Antal : Notitia Veteris et Novi 'Capituli Eccl. Albensis p. 45—46.