Századok – 1868

Pesty Frigyes: Moët de la Forte Maison és W. E. Hartpole Lecky történelmi műveinek ismertetése - 561

Könyvismertetések, bírálatok. X. M. Moët de la Forte Maison : Les Francs, leur origin, et leur histoire, dans la Pannonié, La Mésie, La Thrace etc. etc. Paris, 1868. két kötet. Nemcsak a magyarnak voltak Horváth Istvánjai, kik az ó világ minden részeiben nyomát lelik azon nemzetnek, a melyért lelkesednek; nemcsak a magyarok krónistái adnak a nemzet őseinek oly genealógiát, mely Gogés Magog ig, Nóé bárkájáig, sőt a paradicsom kapujáig felér : hanem előfordulnak ilyen tudákos tévedések s majdnem mythologiai hiedelemmé fejlődött negélykedések és kérkedések minden mívelt nemzetnél. Igy a franczia régi krónistáknál állandó hitczikkelyt képez azon állítás, hogy a frankok trójai eredetűek, és hogy midőn Trója ledőlt, Aeneas Itáliába bujdosván, itt új államnak alapját veté meg, Autenor pedig Pannónia határaira érvén, itt Sicambriát építette. Virgilius lett ezen történeti mese ártatlan okozója, a melyet aztán Grégoire de Tours, a „Gesta Francorum" szerzője és mások kiékesítettek és történeti tényül köröztettek. Azon irók, kik a franczia nemzet dicsőségére nélkülözhetlen szükségül tartották a trójai eredetet, kénytelenek voltak azon állításhoz ragaszkodni, hogy a frankok, mielőtt a Kajna partjaira költözködtek volna, Pannónia földjét lakták. Ezen utóbbi vélemény kétségtelenül legtúdósabb vitatója Du Cange volt, és pedig leginkább azon körülménynél fogva, mert a Száva és Duna közt a byzanti irók által említett Francochorion létezett, mely nevét a frankoktól vette. Ezen tartomány neve ismeretes volt Comnén Manuel és János császárok idejében a XII-ik században, ismeretes a X. század első felében, Bíborban született Constantin alatt, sőt már a VT. században is, Theodebert, Metz királyának idejében. íme már a bevezetésnél két névre akadunk, mely különös