Századok – 1868

Nagy Imre: Eszterházy Ferencznek Miklós nádor atyjának levele 1597-ből 512

514 m о r János herczegprímás és esztergomi érsek ö fömlga 300, В a rtakovics Béla egri érsek ő exeja pedig 400 ftot kegyeskedett ajándékozni. Társulatunk elnöksége kedves kötelességein tekinté külön levélben fejezni ki meleg köszönetét a két egyháznagy [iránt, a hazai történelem ügyében hozott e nemeskeblü áldozatkészségükért. Egyszersmind intézkedés tétetett, hogy a másolatok Olaszországban mielőbb megkezdessenek. Octoberre, úgy reméljük, valamennyi codex le lesz másolva, s általok hazánk, Mátyás és Ulászló korabeli történelme —hála a két nagylelkű egyháznagy bőkezűségének,—jelentékeny forrással gyarapúl. — István fölig nádor életirata. Magyarország utolsó nádorispánjának, a felejthetlen emlékű s oly tragicus végű István főherczegnek életirata jelent uieg legközelebb Wiesbadeuben, Kreidelnél, német nyelven, e czím alatt: „István Géza ausztriai főherczeg élete, működése és halála " Szerettük és megvártuk volna, ha az ismeretlen szerző az „ausztriai főherczeg" mellé azt is oda teszi a czímben : „Magyarország n á d о г а" — miután István mint ilyen lőn történeti nevezetességüvé. Magát a munkát, — mely mint iratik, díszkiállítású és a főherczeg 1847-iki s 58iki photograpli-képével, magyar és német névaláírásának hasonmásával, és a volt nádor utolsó lakóhelyét Schaumburg várát я vidéke kitűnőbb pontjait ábiázoló képekkel van díszítve, — még nem láthattuk, s így tartalmáról, irányáról, s a mi legfőbb : történelmi értékéről egyelőre érdemlegesen nem szólhatunk ; csak az előttünk fekvő kiadói nyomtatott körlevél után jelenthetjük, hogy a mű első részében István főherczeg jellemzése, szellem- és érzelmi világa, hajlamai, neveltetése, az államéit tbe való belépése, ifjúkora, cseh- és olaszországi, tyroli, Adria tengerpartvidéki és németországi utazásai vannak ismertetve; míg a második, kétségkívül jelentékenyebb rész Istvánt mint Csehország helytartóját (1844—47), majd mint Magyarország királyi helytartóját és nádorát (1847. február havától 1848. septemberig) ismerteti, s végre schaumburgi magányában töltött éveit s Mentoneban bekövetkezett korai halálát tárgyalja. Az 1847—48-iki pozsonyi és pesti országgyűlés folyama, István befolyása az ügyekre, nádori tevékenysége, az 1848-iki horvát és rácz lázadás kitörése s az azok ellen tett intézkedések sat., mint az egyes fejezetek czímeiböl látjuk, részletesen vaunak tárgyalva e műben, melyet egy, István főherczeg Schaumburgban igen közel állott személyes ismerője, sőt tán belső embere írt, — dehogy helyes és bű felfogással-e