Századok – 1868

Zsilinszky Mihály: Szláv történelmi szemle 47

5 2 itt az egyházi és állami határ együvé esett," — azaz, hogy a szlávföld államilag is Csehországhoz tartozott. II. Boleslav halála után azonban (999) mindaz, mit a csehek Fehér-Horvátországban birtak, a Tátra déli és éjszaki oldalán, tehát a szlávföld is, a lengyel Boleslav-Chrobryra szállt. Hogy mikor és miként történt ez, Palacky nem birja meghatározni: de osztja Leieveinek és más lengyel történészeknek állításait, kiknek van egy 12-dik századbeli krónikájok, mely szerint az 1000-dik évben Lengyel- es Magyarország között, így állott volna a határ: „A lengyel határ egész a Duna folyóig, Esztergom városig terjedt; onnét Eger városáig s tovább a Tiszáig : onnét meghajlott, Cepla (Tepla) folyó mellett egész Gál-Szécsig.*) Mit látunk ebből ? Esztergom, a fejedelmek székhelye, 1000-dik évben határerösség, s egész Egerig, s Gál-Szécsig lengyel birtok ? Ily közeli tanúbizonyságnak igen nehéz ellentmondani. IIa tán téved is némely események elbeszélésénél, mint minden krónikás, de a határ ezen jelölését csak nem találhatta fel magától. Ezen állítás a hitelesség bélyegét viseli ; s földrajzilag helyes. Cepla patak neve egészen megfelelő az azon vidéken élő sárosi és zempléni kiejtésmódnak. „Castrum Galis" vagy Galli név megegyezik a mai Gál-Szécscsel. De talán van hazai bizonyságunk, mely ezen lengyel határvonást kétségbe vonná ? Igen vau, s éppen ez az, a mi engem azon állításra vezetett, hogy a szlávföld 998-ban már magyar kézen volt.**) Mert ezen évre teszi Turóczy krónikája Kupa lázadását Dunántúl, s legyőzését a í e 1 f ö 1 d i e к által. Ezek összejöttek a Duna éjszaki partján, hol a Garam abba beleömlik. Következőleg a helyzet és katonaság arra mutat, hogy már ekkor a szlávföldnek magyar kézen kellett lennie. — Mindezen bizonyságoknál *) Nam termini Polonorum qd litus Danubii ad civitatem Strigoniensem terminabantur ; dein in Agriensem civitatem ibant j demum in fluvium, qui Tizia nominatur, cedentes regyrabant juxta fluvium, qui Cepla nuucupatur, usque ad Castrum Galis, ibique inter Ungaros, Ruthenos et Polonos finem dabant. Momim. Poloniae hist. Bielovszki T. I. Lwov, 18G4. p. 505. **) Ez vonatkozás czikkírónak Sasinekkel való polémiájára, melyben ez állítást vitatta, s mely említve van jelen czikke elején is.