Századok – 1868

Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494

495 nyerhettünk Szerbiáról. Nemcsak, hogy közel 47 ívnyi, legnagyobb nyolczadréttt kötetben tárgyalja mind azt, a mit Szerbiáról elmondhatónak hisz, hanem teszi ezt lelkiismeretesen, és távol azon rohanó felületességtől, mely a tonristákat jellemzi, a kik, midőn ismereteket akarunk szerezni általuk, úgynevezett szellemdús fordulatokkal, élczekkel fizetnek ki bennünket. Nem a búvárlat mélysége teszi becsessé Kanitz munkáját, hanem azon komoly törekvés, hogy 9 évi tartózkodása alatt azon országban szerzett tapasztalatait a világgal a valóság érdekében közölje. Az ö feladata nem lehetett az, hogy a szerb történet, államjog, költészet, hogy Szerbia geologia, természettani viszonyai stb. tekintetében roppant új dolgokat mondjon, melyek mindegyike külön nyomozóra várt volna, minden nyomozó pedig számos elődöt tételezne, fel ; hanem feladata volt nekünk hü képet adni ez országról és állapotjait ugy rajzolni : hogy a kép alkatrészei kellő arányban tűnjenek fel, azaz nehogy midőn némely dolgokat túlságosan bőven ismertet, másokról — ha tán nem ért hozzá, — épen hallgasson. Kanitz ezen feladatnak híven felelt meg; megesik ugyan rajta is, hogy tárgya iránti előszeret el ében némely dolgokat kedvezőbb színben lát, mintsem látni kellene, de ezt szívesen megbocsátjuk neki azon gazdag tartalomért, melyet munkájában nyújt. Szerző utazási munka alakjában közli tapasztalatait. Kiindulván Belgrádból, a Dunán lefelé vezet bennünket egész Bulgária határáig; leírja Szendröt, Passaroviczát, Krpgujeváczof , a Mórává völgyét, a rudniki hegységet. Elvezet aztán a Száva, Drina és Golubara közé, mely alkalommal a magyar történetből is jó hangzatú Szabácscsal, a zvorniki és szokoli várral, s más, Bosniával határos vidékekkel megismerkedünk. Szerbia délnyugoti részében számos zárdát találunk: előttünk áll a szerb Albos, a Kablar hegyi szerzetes telep, az Ovcsár lánezolaton levő hegyi zárdák menynyisége, és szerző itt sok érdekes adatot hord össze ezen szerzetes-élet sajátságairól, valamint a nép állásáról papjaihoz és vallásához. Nem győzném előszámlálni az érdekes közleményeket, melyeket az Ihartól a Niszaváig, a Timoktól a Száváig találunk' szerző vezérlete mellett. Minden nyomon a hol megáll, a vidék tájrajzi szépségéről, a helység vagy város történeti múltjáról, a lakosok erkölcseiről, szokásairól, könnyű, de mégsem felületes