Századok – 1868

Gyárfás István: Adatok a magyar pecséttanhoz 487

490 szűk nadrág és csizma ; a paizs felett öt ágú korona, a középsö ágra könyökkel támaszkodó s kivont görbekardot-tartó karral. Körirata ez : Sigillum I. Distr. Min. Cuman. Renov. 6. Az évszám, egy régi okirat után, mely e pecséttel van ellátva: 1736. Az 5-ik és 6-ik pecsétek közül az első a Nagy-, a második a Kis-Kunság legrégibb ösmert pecséte. A hazánkba megtelepedett jászkunok, a székelyek mód jára. nem megyékre, hanem székekre — sedes — voltak felosztva; Így a Kis-Kunságban többek közt „Halas-szék" említtetik már 1451-ben. A mai Nagy-Kunság maga egy széket képezett „Kolbász-szék" név alatt, mely szintén 1461-ben már említtetik. E székekhez több szállások — descensus — tartoztak ; volt minden széknek külön kapitánya, a kitől az egyes szállások kapitányai függöttek. Kolbász, székhely, hajdan népes község, söt talán város is volt; 1577-ben a szólnoki bégnek 500 kila búzát, és 700 kila árpát fizetett adóül; még 1699-ben látható volt köböl épült temploma. Kérdés tehát, mikor pusztult el ? 1649, 1656, 1672, söt 1682-ben is részint mint sedes, részint mint possessió említtetik, s a nagy-kunok ez időből mint Kolbász-székhez tartozók, fordulnak elő a régi oklevelekben: 1683. april 1. indúlt ki Drinápolyból Kara-Musztafa fővezér-pasa 250 ezernyi sereggel és 300 ágyúval, s Eszék és Székes-Fehérvár felé vette útját. A hadjárat czélja volt Bécs elfoglalása. A csatlakozandó krími tatár hadak Erdélyen és túl a Tiszán át vonúltak a Duna-Tisza-köz felé. E tatárhad átvonulásakor pusztúlt el — úgy látszik — Kolbász, vagy mint a karczagi ref. egyház jegyzőkönyve szerint kihallgatott öreg tanúk említik» mikor a török és tatár Bécs alól visszajött, s Túr és az egész alföld elpusztúlt, Karczagról 800 ember, Nagy Bálint kapitánynyal és Harsányi nevü lelkészszel s a biróval fogságra hurezoltatott. Ezután okiratilag a Nagy-Kúnságról, vagy Kolbász-székről emlékezet nincsen 1695-ig, mely évről Sőtér Ferencz jászkún alkapitány írja, hogy a Nagy-Kúnság az elmúlt háborús időkben elpusztúlván, mindeddig pusztán állott, hanem most már csendesebb idők lévén, a Nagy-Kúnságban levő Karczag-Újszállása nevü