Századok – 1868

Gyárfás István: Adatok a magyar pecséttanhoz 487

Adatok a magyar pecséttanhoz. A „Századok" 1867. évi folyama 422-ik lapján afáradhatlan Nagy Iván felhívta a figyelmet, s érdeket is keltett, magyar, főleg községi pecséttanunk mivelése iránt. Én már több év óta a Jászság és Kúnság történetéhez a szétszórt adatok összegyűjtésével foglalkozván, figyelmet fordítottam a régibb községi s kunszéki pecsétekre is. Az eddigi eredményt a következőkben kívánom előterjeszteni : 1. L а с z h á z a ; hajdan Laczk-, vagy Laczkóháza nevet is viselt, nevét hagyomány szerint Kun-László királytól nyerte, ki e tájon, a szép kun hölgyek iránti vonzalomból örömest és sokat időzött. Régibb történelmére vonatkozó adat korunkra alig maradt, mert a mi volt, elsepré azt 1741—42 körül a Dunának pusztító álja, mely az ekkor a Duna partján feküdt községet összerombolván, a lakosok kénytelenek valának a Dunától félóra távolságra, emelkedettebb helyre költözni, hol ma is laknak. E pusztulásból más emlék nem maradt fenn, mint a falu pecsétje és egy kisebb harang ; — e harang később megrepedvén, becseréltetett, a pecsét jelenleg is megvan. E régi pecsét alakja kerek, átmérője 1 hüvelyk, szívalakil paizson egy gömbben végződő toronycsúcs forma látszik ; e mellett mindkét oldalon egyegy pont, mindegyik pont felett egy-egy nagy csillag ; a paizs oldalai behajtásánál mindkét felől ismét 3—3 pont ; a paizs szívalakú tetején szintén egy csillag és e mellett egy-egy pont. E pecsétnyomó jelenleg is a városi levéltárban ereklyeként őriztetik ; s tisztán kivehető körirata ez : L ATKZHAZI' FALY- PET S ETI- 1651- +• Laczháza város mostani pecsétczímere egy paizs, közepén 33*