Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475

478 maihatatlannak tartom e krónika mivoltát s fartalmát röviden megismertetni. Ez a krónika, melynek czime „Cronica Hungarorum, iuncta et mixta cum cronicis Polonorum et uita Sancti Stephani"1) nem egyéb egy képtelenségekkel teljes hitvány férczmunkánál, mely a Hartvig (Chartiutius) által irt szt. István király élétét ittott röviditve, másutt saját képzelgéseivel és koholmányaival toldozva adja, s a magyar történelemre nézve egyedül ott ér valamit, a hol az alapjául szolgáló Hartvikot irja ki : egyebütt pedig oly kézzelfogható otrombaságoktól hemzseg, a milyeneket csak egy, a történelemben tökéletesen járatlan és tudatlan lengyel barát firkálhatott össze. Hogy ezen állításomat igazoljam, rövid ismertetését adom e krónika tartalmának, megjegyezve, hogy ha az egészben előfordúló minden tévedést és képtelenséget részletesen akarnék kimutatni és tárgyalni, magánál e férczmünél terjedelmesebb munkát kellene irnom. Azért csak a főbb baklövésekre szorítkozom ; azt hiszem, hogy az ezen krónika hitelét védelmező tudósoknak ennyi is elég lesz. A lengyel krónika három első fejezete Attila korát, fia Kálmán király horvátországi hódítását, s Kálmán unokája Jesse (Gyejcs) megtérését tárgyalja, ez utóbbi pontot illetőleg Hartvik szövegét rövidítve2). Attila — kit krónikánk Aquila rex nek hív, — legelsőben Lithvát, azután később Svécziát és Dácziát (Dániát) hódítja meg, onnan táborozik a Rajnához Köln alá; itt le van irva az ismert középkori legenda a tizenegyezer szűz leöletéséről ; Köln alól megy Attila Ausztriába (igazán Austrasiába), innen Apuliába (igazán Aquitaniába), onnan vonál Lombardiába, s végre Róma alá. Itt közbe van szőve egy a lengyel barát fejéből koholt jelenet. A Jézus Krisztus t. i. Attilához álmában angyalt küld, ki öt meg') Önállóan megjelent e krónika „Krónika wengierska" czím alatt Varsóban 1823. 8-r. — Közzó tette Endlicher is egy XIII. századi varsái codexből : „Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana, Sangalli." 1849. 8-adr. 60—82. 1. — Legújabban lengyel élőbeszéddel és jegyzetokkel kiadta Bielovski, „Monumenta Pol. Hist." I. köt. 485 — 515 1. 5) Endlicher kiadásában a Hartvik által szent István életéhez írt a Kálmán királyhoz intézett ajánlás is olvasható, mely Bielovski kiadásában mellőzve van.