Századok – 1868

Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453

471 megyék adózási különbségének, mint az általam emiitett egész és fél adórovás, mely Valkót a slavoniai megyék sorából kizárta1

). Végre 4-szer hogy Valkó megye honvédelmi kötelessége által a magyar megyékkel állott közösségbe : márazl-sö pontnál idézett 1525-ki 36. és 37. t. czikkek mutatják. Nem is sikerült eddig a szorgalmas horvát hazafiaknak feltalálni oly adatot, mely Valkót a báni zászló alatt tüntetné fel. Ellenkezőleg Istvánffy a slavoniai rendek tartományi gyűlésére hivatkozva, nyilván mondja, hogy a mohácsi táborba^a bán Batthyányi Ferencz zászlója alatt csak négy, már fenebb is nevezett megye, Zágráb, Körös, Varasd és Verőcze vezette hadait. Ezzel befejeztem volna, és mint hiszem, be is bizonyítottam Valkó megye állami és politikai homogenitását, közösségét, összetartozóságát a magyar megyékkel, valamint azt, hogy sem törvényhozásilag, sem bíróságilag, sem adózásilag, sem végre honvédelmileg Slavoniához nem tartozott. De mégsem zárhatom be ezzel előadásomat ; mert lehetetlen, hogy fel ne tünt volna a kegyes olvasónak azon körülmény, hogy idézeteimben Verőcze megye ismételten a slavoniai megyék közt van megemlítve, mit eddig hazámfiai olyannak elismerni nem akartak. Tehát ezen szó nélkül átsurranni nem lehetvén, felfogom Veröczére nézve a thesist, és kimondom a mi szivemen fekszik, és a mit meggyőződésem sugall : hogy Verőcze vármegye a mohácsi kor előtt századokig Slavonia alkotó részét tette, és soha Magyarországba nem volt bekebelezve. Itt azonban előre is meg kell jegyeznem, hogy nem a mostani Verőcze megyét értem, mely leginkább, miként előadám, Valkó megye romjain 1743-ban épült, hanem a mohácsi kort megelőzött Verőcze megyét. Tévedtünk, magamat sem mentve, midőn az úgynevezett Verböczy cathalogusa alapján Verőcze megyét magyarnak vitattuk. Azon nagy tekintély, melyet Verbőczy neve és Tripartituma magának nemzetünknél kivívott, a nevére keresztelt cathalogusnak is hódoló hitelt szerzett. Azonban csalódtunk. „Opinionum commenta dies delet." Én mondom : hogy Verböczynek semmi része azon cathalogus szerkezetében. Megtekintettem a n. múzeum és akadémia könyvtáraiban a Tripartitum 1517-ki első bécsi kiadá•) Jura Regni Cr. Dal. et Slav. P. I. 190. M. Tör. Tár. III. 233. 32*