Századok – 1868
Zsilinszky Mihály: Szláv történelmi szemle 47
47 II. Szláv történelmi szemle. Azon meggyőződésből indulva ki, hogy hazai történelmünk nagyobbszerü mtiépülete csak úgy emeltethetik fül szilárd alapon, ha a szükséges anyag a világ különböző vidékein rejlő, s az idők viszontagságaitól megőrzött levéltárakból kellőleg kibányásztatik : nem vélek haszon nélküli dolgot mivelni, midőn a „Századok" történetkedvelő közönségének figyelmét a hazai szláv „Matica" történelmi közleményeire fordítani bátorkodom. Ezen „tudományos társaság" újabban évkönyveket bocsát közre, melyekben nagyobb részt hazánkat érdeklő történeti czikkek fordulnak elő, — s bár nem tulajdonítok nekik túlságos becset : mindazáltal némely merész — s állítólag hiteles okmányokra alapított — állításaik megérdemlik a magyar történetíró figyelmét, annál is inkább, mert e czikkek hazánk történetének leg bizonytalanabb,— s íróink által is kevéssé búvárlott — korára, az őstürténelemre vonatkoznak. Ezelőtt hét évvel Szabó Károly, őstörténelmiink ezen fáradhatatlan és lelkiesméretes búvára, maga is ez értelemben nyilatkozott akadémiai székfoglaló értekezésében őstörténeti forrásaink bizonytalanságától s kritikátlanságáról. „Épen nemze tünk őstörténete azon tér — mondja ö — melyen régi tudósaink közíil annyian, — annyi buzgalommal, — mondhatni szenvedélylyel, de valljuk be nyiltan, többen a legbuzgóbbak közül oly kevés sikerrel, mert elfogultan, s gyakran tévesztett irányban működtek, s a helyett, hogy a pyramisnak alapját törekedtek volna erősen megvetni, a fellegek homályába vesző csúcs felállításán ábrándoztak. Ez utóbbi állításom igazolására elégnek tartok csak annyit említeni, hogj míg egész iskolája volt nálunk azon tudósoknak, kik nemzetünket a világ legősibb népének akarták bizonyítani, s történetének adatait a régi világ történetíróinak müveiből, legtöbbnyire névhasonlítás vagy szójáték segélyével, minden birálat és összefüggés nélkül, Krisztus sz. előtti századokra, sőt ezredekre összeböngészték : addig legelső honi