Századok – 1868

Pauler Gyula: Benkő József élete és munkái. Írta gr. Mikó Imre 44

45 ben, az erdélyi főkormányszék és más hatóságok levéltáraiban található volt. Az adatoknak összeállítása olyan, hogy az olvasó nemcsak Benkőről magáról, hanem korának tndományos állásáról is világos fogalmat nyer, és képes lesz magának önálló Ítéletet alkotni, még mielőtt szerzőnek véleményét hallotta volna. Minden lényeges együtt van, de minden felesleges mellőztetett, a mi pedig a compositiónak legfőbb titka, s a mi ellen legjelesebb irók is vétenek. Azonban nem az adatok teljességében, nem az egyszerű, átlátszó elbeszélésben találom én a munka legfőbb érdemét. — Szorgalommal, kitartással talán más is összegyüjthette volna ez adatokat : de Benkő jellemének, életének hü felfogására az oly mély belátású s egyúttal oly rokon lélek kellett, miut szerzőé. Élőbeszédében, melyet az olvasó már a „Századok" múlt évi folyamából ismerhet, gróf Mikó a biographiára nézve oly szabályokat állit fel, melyeket az emberi érzés és tudomány egyaránt helyeselnek, s melyeket minden irónak jó volna elolvasni, mielőtt egy életrajznak megírásához fog ; mert az ember mindig hajlandó azon complicált tüneményen, mit emberi életnek nevezünk, könnyedén átsurranni, és ítélni egyoldalúlag, igazságtalanúl. Felületes elmék rendesen mindenben nagyot látnak, és optimisták. Eleseszü emberek szeretik az árnyoldalokat. Drasticus vonásokkal, rikító színekkel csakugyan hatásosabb képet nyújt hatni, mintsem lia a valósághoz híven, elmosódott, s nem határozottan rosz alakokat tüntetünk fel, a minők kevés kivétellel az emberek. Mikót a hatásvadászat cl nem kapta. Benkő iránti rokonszenve apologetává nem teszi. Hiven élőbeszédéhez, mindvégig történetíró marad, a szó legnemesebb értelmében, ki mindent megfontol, csak az igazságot keresi, és azt éles elmével fel is találja. Beukő szerencsétlen ember volt. Lelke a tudományokért lángolf^éles elme mellett vasszorgalo

mmal bir

t : de mindenütt útjában állott, szárnyát szegte a szegénység. A sebeket, melyeket lelkén kajánság és lelketlenség ejtettek, behegesztették volna a tudós világnak elismerő tapsai, ha a nagy-családú apát anyagi gondok nem üldözik. A borban keresett vigaszt, és végre félmámoros fővel, a szükség által is sarkalva, oly tetteket követett el, melyek fejére ismételve bünfenyítö pereket, végre szi-