Századok – 1868

Horváth Mihály: Az első esztergomi érsek 1

5 bergben püspökséget [alapított, s annak törvényes megerősítése s felavatása végett ugyanazon évben a Majna melletti Frankfurtban Willigis mainzi érsek s németországi prímás elnöklete alatt zsinatot tartatott. Mivel azonban az új püspökség nagyobb részben a würzburgi megyéből vala kimetszendő, ennek püspöke pedig, Henrik, kárpótlás mellett sem akart a király akaratára bájolni, s félni lehetett, hogy a német főpapok közt többen lesznek, kik würzburgi társokat p&rtolandjâk : gondja volt reá a királynak, hogy a német főpapokon kiviil más országbeliek is megjelenjenek, forrón óhajtott czéljának létesítését tekintélyükkel elősegítendők. Az olasz, a burgundi és magyar főpapok is meghívattak tehát a zsinatra, S így lön, hogy a németeken kiviil, két burgundi s egy magyar érsek, és számos olasz és burgundi piispök jelent meg ; kik aztán a würzburgi püspök ellentmondása daczára is megerősítették az új alapítványt, és nevök aláírásával hitelesítették a zsinat végzéseit. Ezek közt találjuk, s mindjárt a német prímás neve után, a magyar érsekét is, ily módon : „Anastasius Ungarorum Archiepiseopus interfui et ss. (subseripsi) — Anasztáz a magyarok érseke jelenvol tam s aláirtam" '). Ezen adathoz semmi kétség sem férhet, inert a zsinat actái az eredetiből adattak ki. így tehát a legnagyobb történeti bizonyossággal van megállapítva, hogy 1007-ben, Asztrik, ki, mint tudjuk, Anasztáz nevet is viselt, volt légyen a magyarok érseke. ~ i)e, hallom az ellenvet est, hogy ez mit sem bizonyít Asztrik első érseksége mellett. Mert, mondják, azon feltevés mellett is, hogy Domokos volt az első érsek, s öt e székben 1005 táján Sebestyén követte: Asztrik-Anasztáz 1007-ben írhatta magát magyar érseknek, miután tudjuk Harlvikból, hogy Sebestyén három évig vakságban szenvedett s ezen idő alatt őt Asztrik helyettesítette. Először is, tagadom, hogy Asztrik, ha 1007-ben csak Sebestyént helyettesítette, írhatta volna magát „Ungarorum Archicpiscopusnak." Mert Sebestyén, ha valóban érsek volt volna, — betegsége miatt sem szűnhet vala meg az lenni; s ekkor Asztrik, ') Pertz : Monumenta Germaniae Historiea. Scrip tores IV, 796,