Századok – 1868

Eötvös Lajos: A pápai nyomda története. 1577-1867 - 310

A pápai nyomda története, 1577—1867. Egyik kitiinö tudósunk Révész Imre, a „történelmi bírálatról" irt akadémiai székfoglaló értekezése folyamán ezt mondja : „ . . . hazai történelmünk jelen és jövendő stádiuma már nem csupán az egyes vidékeknek és városoknak, hanem összes társadalmi életünk egyes ágainak vagy alkatrészeinek s intézményeinek részletes és kimerítő történelmét kivánja, pl. az egyes vallásfelekezeteknek, főbb családoknak, az irodalomnak s az irodalom egyes ágainak, a tanügynek, nyomdászatnak, könyvkereskedésnek, a nemzettestet alkotott különböző osztályoknak, népiségeknek, társadalmi vagy alkotmányos jogoknak s több efféléknek történelmét." ») Szükséges saját benső meggyőződésem szerint is, hogy nemzetünk ezredéves életének mindazon ténye, melyet valaha a szellemi vagy anyagi téren véghezvitt, kellő világításban előállítva s a kritika bonczoló késével megtisztítva legyen. De hogy ezt elérhessük : múlhatlan kötelesség „kinek mint adák az Istenek" dolgozni, és pedig dolgozni a munkafelosztás elvét követve, mely még úgy sincs eléggé átvíve irodalmunkban a gyakorlat terére. Ily szempontból állítottam össze én is a régi és újabb pápai nyomda történetét, azon hitben, hogy ez által némi kis hézagot töltök be rendkívül elhanyagolt, sőt mondhatnók még figyelembe is alig vett nyomdatörténetünkben. Guttenbergnek nevezetes s a világot csaknem teljesen átalakító találmánya, daczára annak, hogy a kornak irodalmi, ') Magyar Akad. Értesítő. Philos, törvény- és tört. tud. Pest, 1861. II. -25. 1.