Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

291 tárleirás, az igazat megvallva, nincs kellően rendezve, és egy részben már érthetetlen is : Termini ejus occidenteni versus hii sunt : Tugozc (Taus), quae tendit ad medium fluminis Chub (Kamb), Zelza (?), Zedlica (der Elbogncr Kreis), Lucsane (der Saazer Kreis), Daciane (Tetschner Kreis), Lutomirci (Leitmeritzer Kreis), Lemuzi (?) usque ad mediam sylvam, qua Bohemia limitatur. Deinde ad aquilonem hii sunt termini (von 0. nach W.) Psouane (?), Chrouati et altera Chrouati (also ein doppeltes Chrowatien), Zlasane (Schlesien am Zobtenberge), Trebouane (?), Boborane (am Boberflusse), Dedosesi (zwischen der Oder und der Bober) usque ad mediam sylvam, qua Milcianorum (Oberlausitz) occurrunt termini. Inde ad orientem hos fluvios habet terminos : Bug scilicet et Ztir (Stryj) cum Krakoua civitäte, provinciaque cui Wag nomen est, cum omnibus regionibus ad praedictam urbem pertinentibus, quae Krakoua est (wie unbestimmt !). Inde Ungarorum limitibus additis usque ad montes quibus nomen est Tatri, dilatata procedit. Deinde in ea parte, quae meridiem respicit, addita regione Moravia usque ad flu vium, cui nomen est Wag, et ad mediam sylvam, cui nomen est Mudre (Matra ?) et ejusdem montis, eadem parochia tendit, qua Bavaria limitatur. Itt — jegyzi meg Palacky — az első fogalmazó nyilván bizonytalanul tapogatózott, mert az igaz, hogy neki tábortörzskari térképek nem állottak rendelkezésére : de még szerencsétlenebbek voltak a későbbi magyarázók, különösen a különben derék Dobner. (Annal. IV. 217—222.) A Lengyei- és Magyarország felőli határok meghatározásában az alapos búvárt, Lelewelt követjük , kihez hosszas ellenmondás után végre Bandtkie is csatlakozott, (Tygodnik Wilenski 1816. 27. és köv. sz., jegyzetek Ossolinski Kadlubekjéhez 483. és 610. 1., Atlas do ziejow polskich, Varsó. 1830.) A régiség ismerője előtt bizonyosan fölösleges az a megjegyzés, hogy az egyházmegye ezen határai az állam határai is voltak." ') Szóról szóra idéztem Palacky e hosszas jegyzetét, nehogy valaki azzal vádolhasson, hogy csak egyetlenegy szavát is mel löztem vagy elhallgattam, melylyel a prágai püspökségnek 973 dik évi roppant kiterjedését, nevezetesen hazánk felföl ') Palacky, Gesch. von Böhmen. I. köt. "227. 1.