Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

237 gyen öt figyelmeztetnem, hogy igyekezzék állítása mellett nem ily semmit sem bizonyító puszta okoskodásokat, hanem egykorú vagy közel egykorú hiteles forrásokból s oklevelekből merített tényleges adatokat hozni fel. Mutassa ki, kik voltak, mily tette­ket vittek véghez ezen „szláv föld" fejedelmei a X-dik század­ban ? mutassa ki, hogy ha a magyarok a Vág vidékét Árpád korában nem foglalták el, ugyan mi lehet annak az oka, hogy a Szvatoplug korában valósággal fönállottt nyitrai szláv püspök­ség épen a magyar honfoglalás korában elenyészik, és csak Sz. István idejében a magyar egyház szervezésekor támad új életre ? ') És én biztosítom őt, hogy ha az említett önálló nyitrai fejedelemség mellett egyetlenegy érvényes bizonyságot föl tud mutatni a világ összes történelmi forrásaiból, én leszek a leg­első, ki ügyének diadalát hirdetni fogom. Addig azonban mara­dok teljes hitelű történelmi forrásokból merített meggyőződésem mellett, hogy a nagy morva birodalmat Árpád magyarjai meg­döntötték , s attól fogva önálló szláv fejedelemség a Kárpátok alatt a Vág vidékén soha nem létezett. Most térjünk át a második tétel megvitatására. „Hogy az említett felföldi vidéket — írja Záborszky — a bretislavi ütközettel a csehek foglalták el s még 973-ban is birták, azt Palacky a prágai — VI. Benedek pápa és I. Ottó császár által megerősített — püspökségi levéltárból (helyesen értve : püspökség alapító okleveléből) bizonyítja, mely ugyanez évről való. Azon levéltár (helyesen : oklevél) adata szerint a prágai püspökséghez tartozott az egész régi Fehér-Horvátország, a Tátra innenső és túlsó részén. A püspökség határai a Tátrán túl : Stry, Lemberg, Bug és Podlachia folyók ; innenső részén hozzá tartozott mind az, a mi Tátra, a Duna és a Mátra közt ') A német eredetű nyitrai püspököt, Wiehinget már 893-ban Arnulf király udvarában találjuk mint kanczellárt. Utódjáról a történelemben nincs emlékezet. Ha elgondoljuk , hogy a Vág vidékének meghódítása az Arnulf német király által Szvatoplug ellen segítségül hívott magyar hadak által 892-ben történt, Wiching távozását, illetőleg menekülését nagyon természe­tesnek találjuk. — Ha, Záborszky szerint, a nyitrai szláv fejedelemséget még 950 táján sem foglalták el a magyarok, a nyitrai püspökségnek is fön kellett volna maradni, melyről pedig sem 950-ig, sem azután újra alapítója, Sz. Ist­ván koráig semminemű történelmi forrásban egy szó említést sem lehet találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom