Századok – 1868
Pauler Gyula: Magyarország 1661-ben 274
274 felett korona helyett 1622. évszám áll; díszes szegélyzetén e körirat olvasható : SZABAT : SZALASI : FALV : POCZETI : Az egész általában Ízletes és szép munka. ; ) E régi pecsét — irja Balogh Imre úr — finom ezüstlemezből készült, úgynevezett köpüje — mely a pecsét felső lapján kerek kosáralakot képez s a bele alkalmazott fanyélnek tartóúl szolgál — szintén ezüst. A pecsét keletkezése a községre nézve nevezetes időszakra esik : ugyanis 1622-ik évben kelt Thurzó S z an i s z 1 ó nádor védlevele, melyben a törökvilág alatt feldúlt lakhelyeikről elszéledt s az ő jószágaira bujdosott kis-kúnokat régi lakhelyeikre, s ezek között Szabadszállására (Jerney : Keleti utazása, I. k. 307. 1) visszautalja, — tehát e pecsét évszáma a másodszori telepedést jelzi." Szabadszállás jelenleg használt pecsétje — mely a régi három virágon fölül egy csillaggal szaporítva czímerül megtartotta — 1820-ban, a hely mezővárossá emeltetésekor készült. — Magyarország 1661-ben. Ha Csillagh úr czikkében említett velencíei okmánygyíijtemények hazánk középkori viszonyaira vetnek érdekes világot : úgy a bécsi császári akadémiának líiadványa : Relationen der Botschafter Venedigs über Deutschland und Osterreich im siebzehnten Jahrhundert, ') melynek második kötete a múlt év végén jelent meg Bécsben és 12 jelentést tartalmaz I. Lipót koráról 1668— 1699-ig, újabb történetünkre szolgáltat adatokat. Az említett jelentések leginkább Lipótra és tanácsosaira, a bécsi kabinet diplomatiai czélzataira vonatkoznak ; éles eszű emberek közlik itt vizsgálódásuknak eredményeit a signoriának és megismertetnek bennünket ama hatalom belső szerkezetével, mely azon tájban Magyarországot oly nyomorulttá tette. Becses adalékok a hazai történethez, kivált ha meggondoljuk, hogy eddig a magyar történetíró a Habsburgok korával foglalkozván, jó formán hasonlított a hadvezérhez, kinek nem levén kémei, semmi biztos tudomása nincs az ellenséges táborról, és csak a külső jelek után kénytelen következtetni a mozgató erőkre. E jelentések azonban közvetlenül is figyelmet fordítanak hazánkra , s talán nem lesz érdektelen közölni Molin Alajos jelentésének azon részét, melyben Magyarország állapotát 1661-ben festi. „Mindenek előtt — igy ir Molin — figyelmet érdemel a magyar királyságnak alkotmánya, mely ország inkább névleg mint valóságban. ') Fontes rerum Austriacarum, II. rész. Diplomataria et Acta, XVII. kötet. Az alább közlött rész a 78. és kk. 11. olvasható.
