Századok – 1868

b. Nyáry Albert: A modenai kir. levéltár magyar történelmi szempontból 244

249 Zsigmond osztrák herczeg szolgálatában álló Pál nevezetű orgonást bármily áron csábítsák el számára. Nemkülönben Valentini által felszólitatja az említett berezegi párt, hogy Péter cziterást és a ferrarai hegedűsöket Budára küldjék hangversenyezni. „0 Felségeik — irja a követ — a zenészek iránt bőkezűek ; Sandrachiniért egész Segniáig küldtek, s egy 400 dukátot érő aranyos kelméből készült török öltözékkel, két rendbeli ÍOO dukátos selyem öltönynyel és egy ezüst serleggel megjutalmazák" 0 • • • „más hat énekes hasonló ajándékban részesítteték." (Herkuleshez : Pozsony 1486. aug. 3.) E levelekből Mátyás szenvedélyes érmésznek is bizonyúl. A néhai mantni bibornok gyűjteményének megszerzése végett egész levelezés folyt. De a kertészettől sem voná el Mátyás uralkodási gondjaitól szabad óráit ; jelesül pedig új növényfajok behozatalára s meghonosítására fordít vala figyelmet. Többi közt 1489-ben Eleonora sógornéja florenczi dinnye s saláta, valaminthogy egy zsák ferrarai magot küld nekie. Nagy örömére voltak a királynak az ugyancsak Ferrarából kapott olasz hagy mák, melyeket azunnal kertje számára gondosan félre tenni rendelt. (Beatrix : Eleonorához. 1487. jan. 12.) ; a már hazánkban ismeretlen fenocchi nevezetű zöldség tenyésztéséről is gondoskodók. Mily pompa s fény lehetett pedig akkorban Budán, a gyermek Hippolit mellé adatott udvari környezet mutatja, „mely — úgymond Valentini — két király fiának is sok lenne." (Németujváros : 1487. aug. 24.) Hogy az akkoriban Európaszerte dívó álarezos menetek és játékok sem nélktilöztettek Budán, Eleonorának fiához , az érsekhez intézett levele bizonyitja, melyben ugyanis a berezegné, a múlt évi küldeményre hivatkozván, újból 56 darab álareznak ő felségeik és János herczeg számára való küldetését jelenti. Az irat végén az álarezok részletes sorozata áll. (Ferrara. 1489. jan. 13.) Nemkülönben a solymászatban is gyönyörködik vala az életvig királyné ; a Muszkaországból és Erdélyből hozatott ') A koszorús történetírónk, Horváth Mihály által a brüsseli levéltárhói közölt „Körmöczbányai számadások" kiadási rovatában Beatrix részéről fizettetett : „György zenésznek 10 dukát." „Énekeseinknek 749 dukát." Századok. 18