Századok – 1868

Podhraczky József: Az áldomás története 239

240 Ez a Bakkus az egyptusi Osiris. ') tehát Ménesz az első egyptusi király : a világhódító Nimród. Genes. 10, 8. — Bakkus tiszteletét Nimródtól származtatjuk, mond Bochart Sámuel, mert Philostratus szerint lib. 2. cap. 4. öt az indusok Assyriából jövesztik. Genes. 10, 10. A mi Ménesz korát illeti, Bunsen Christian : Aegyptens Stelle in der Weltgeschichte 1. B. S. 122. Synkellus Györgynek idővetése nyomán az utolsó Pháraóig 3555 évet hoz ki. „Synkellus berechnet die 3555 Jahre von etwa dem fünfzehnten Jahre vor Alexander. Er erhebt die aegyptische Chronologie mit dem Mizraim (Genes. 10, 6.), welchen die Aegypter sonderbarerweise Menes genannt." A 123. lapon pedig ezeket mondja : „Hiernach setzen wir also fest, dass Manetho dem aegyptischen Reiche von Menes an, bis zu des jüngeren Nektanebus, des letzten Pharao aegyptischen Stammes Tode, eine Dauer von 3555 Jahren zugeschrieben habe." Ismét a 170. lapon : „Manetho's Zeitdauer für das aegyptische Reich bis zum neunten Jahre vor Alexander's Regierungsantritt war 3555 Jahre." Nagy-Sándor 323-dik évben halt meg számitásunk előtt ; az „áldomás" „Libatio" eredete tehát a történelmi kor hajnalába esik, és Ménesz országlásával kezdődik ; az ő idejét megelőző korból nincsen irott emlék, mert csak a fia, llermes-Mercurius-Tát találta föl a betűket s az irást : „omnium, qui lucem hanc adspexerunt, eum literas primum invenisse, auctoremque fuisse scribendorum commentariorum." Philo Byblius in Praefatione, Sanchoniathon után, a ki, mint Creuzer Fridrik vitatja, idővetéstink előtt 1250-dik év körül virágzott. Az „áldomást" már Homér is megemlíti, jelesen Odysseae lib. 3. — Theophrastus pedig De Temulentia határozottan állítja Athenaeusnál lib. 10. cap. 30., hogy az „áldomást" divatba jövetele óta egyedül az Istenek köszöntésére itták : „olim libatio nis honos solis Diis tribuebatur", ennél fogva eredetére nézve vallásos szertartás volt ; ezt, mint Du Cange irja, a keresztyének : „Bibére in amore Sanctorum"-ra változtatták. 2) Előjön ') Herodot 2. 144. Plutarch do Isidé. Gutler Origines Muudi lib. 1. cap. 16. §. 30. *) Jo. Jac. Keiske in С omment. ad Constan. Porphyr, de C'erem. Aulae Byzantinae. lib. II.